Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Szeptember 30-ával kerül vissza az E.ON gázüzletága - a kereskedő és a tároló cég is - a magyar államhoz, ezt követően már lehetősége lesz az államnak az ártárgyalásra, a tényleges kereskedelmi folyamatok befolyásolására a földgázimportnál - mondta a nemzeti fejlesztési miniszter a Kossuth Rádiónak adott interjúban.
Németh Lászlóné a G7 című gazdasági műsorban arról is beszélt, hogy az áramszolgáltatásban az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. szerepe erősödni fog, de az MVM-nek is nonprofit módon kell majd szolgáltatnia a lakosságnak.
Az önkormányzatok terheinek átvállalásáról szólva a miniszter elmondta, hogy 19 esetben már sikerrel járt a PPP szerződések kiváltása.
Az energiaárakkal kapcsolatban kijelentette: a kormány szeretné biztosítani a lakosság számára, hogy az eddig megtett és az eddig bejelentett rezsicsökkentő lépések egy kiszámítható és hosszú folyamatban változatlanul megmaradjanak. A közművekre készülő szabályozás adja meg a törvényi keretet a lakosság biztonságához - mondta. Németh Lászlóné közölte: újabb változásokra nem lesz szükség a kormány energiapolitikájában, a szolgáltatókkal a megvásárlásukról megkezdett tárgyalások meghatározzák az irányt. Jelenleg hat-hét közműcég tulajdonosával tárgyalnak a visszavásárlásról, az év végéig már több részletet lehet majd erről megtudni - tette hozzá a nemzeti fejlesztési miniszter.
Az önkormányzatok adósságának átvállalásával kapcsolatban a miniszter kifejtette: még vannak további lépések, amelyekkel segíteni lehet az önkormányzatokat, ilyen a költségvetésüket nagyon megterhelő PPP (Puplic Private Partnership) típusú szerződések megszüntetése. Az erre vonatkozó tárgyalások már megkezdődtek és 19 esetben már sikerrel járt a kormány. Ennek eredményeként tornatermek, uszodák kerültek vissza az önkormányzatok tulajdonába.
A miniszter hozzátette: ezzel források szabadulnak fel az önkormányzatoknál, ami lehetővé teszi, hogy a következő uniós tervezési ciklusban újabb fejlesztésekkel tudjanak kalkulálni.
A közlekedésfejlesztési programokról elmondta: a Közlekedés Operatív Program keretéből még elkölthető mintegy 450 milliárd forint jelentős részére már kiírták a közbeszerzést, és amennyiben ezek az eljárások sikerrel zárulnak, akkor az év végéig le lehet kötni ezt az összeget szerződésekkel.
Beszélt arról is, hogy a következő uniós költségvetési periódusban a kötöttpályás közlekedés fejlesztése kap prioritást az EU részéről is. Emellett a miniszter fontos feladatnak tartja a három- és négyszámjegyű utak felújítását is.
Az e-útdíjjal kapcsolatos kérdésre Németh Lászlóné kifejtette: figyelembe véve azt a 38,5 milliárd forintot, ami az eltelt néhány hónap alatt befolyt, vitathatatlan, hogy szükséges volt a rendszer bevezetése. Hozzátette: az eddigi mérések alapján beigazolódott az a várakozás, hogy az útdíj legalább fele külföldi fuvarozóktól folyik be. Véleménye szerint egy eltelt teljes negyedév adatai után lehet majd következtetéseket levonni, és lépéseket tenni például arra vonatkozóan, hogy milyen útszakaszokat lehet még bekapcsolni a rendszerbe.
A Sólyom Airways légitársasággal kapcsolatban úgy nyilatkozott: véleménye szerint szükség van egy hazai tulajdonú légitársaságra. Hozzátette, hogy a Sólyom Airways részletes terveit egyelőre nem ismerik, az majd az engedélyeztetési procedúra során fog kiderülni.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A választásokra megnyithatják az egykori Vizoviczki-birodalom ékkövét, az Event Hallt, de a Demeter Szilárd vezette vagyonkezelő alapítvány által ígért grandiózus fejlesztés elmarad, inkább kiadták gebinbe az Óbudai-szigetet. Íme a nyilvános tendereztetés nélkül kiválasztott bérlő tervei a sziget déli felére.
Éves szinten akár 2 milliárd forintra is rúghatnak majd a kártérítési költségek – árulta el a HVG kérdésére a vasúttársaság.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.