Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Az EU 28 tagállamára vetítve 124,5 millió ember, azaz az unió népességének 24,8 százaléka volt tavaly kitéve a szegénységnek, vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának a 2011-es 24,3 százalékos szinttel szemben az Eurostat friss adatai szerint. (2008-ban ez az arány az EU 27 tagállamában 23,7 százalék volt.) Magyarországon a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya a válság kitörése óta nőtt – írja a Napi .hu. Míg 2008-ban ez a ráta 28,2 százalék volt, addig ez az arány 2011-ben 31 százalékra emelkedett, ahonnan tavaly tovább nőtt 32,4 százalékra. Így tavaly már 3,2 millióan voltak e kockázatoknak kitéve.
A szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya Bulgáriában (49 százalék), Romániában (42 százalék), Lettországban (37 százalék) és Görögországban (35 százalék) a legnagyobb – Magyarország az említett értékkel a 6. legrosszabb helyen áll Litvánia után -, míg a legalacsonyabb Hollandiában, Csehországban (15-15 százalék), Finnországban (17 százalék), Svédországban és Luxemburgban (18-18 százalék).
Magyarországon a szociális ellátórendszer jelentős mértékben csökkenti a jövedelmi szegénységet valamennyi korcsoport esetében. Az összes társadalmi juttatást figyelmen kívül hagyó szegénységi ráta 49,7 százalék, vagyis a szociális transzferjövedelmek kevesebb, mint harmadára csökkentették a szegénységi arányt 2011-ben. A nyugdíjak figyelembevételével, társadalmi juttatások nélkül közel kétszer annyian (27,1 százalék) tartoznának a szegények közé. A 65 év feletti korosztály szinte kizárólag nyugdíjbevétellel rendelkezik, ha ez a juttatás elmaradna, körükben 10-ből 9-en a szegények közé tartoznának.
További részleteket itt lehet olvasni.
