Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az Európai Bizottság küldöttsége 2013. december 4 és 10 között utóvizsgálatot végzett az EU által 2008 és 2010 között nyújtott támogatással összefüggésben hozott intézkedések eredményének felülvizsgálatára. A mostani volt a negyedik ilyen jellegű látogatás a támogatási program 2010 novemberi lezárása óta.
A küldöttség elismeréssel fogadta a makrogazdasági környezetben az utóbbi időkben bekövetkezett pozitív változást, kiemelve, hogy a gazdasági növekedéshez a nettó export mellett mostanra már a belső fogyasztás is hozzájárult, bár részben közvetett költségvetési ösztönző intézkedéseknek köszönhetően.
Az unós pénzek növekvő felhasználásával a gazdasági növekedés ütemének fokozatos gyorsulása várható. A folyó fizetési- és a tőkemozgási mérlegtöbblet csökkentette a küladósságot és zökkenőmentesen bevezette az államadósság tőkepiaci finanszírozását.
Továbbra is komoly kockázatot jelent azonban a magán- és államadósság változatlanul magas szintje, a hitelfinanszírozás magas költsége, valamint a tartósan alacsony hitelezésnek és a nem piacbarát intézkedéseknek tulajdoníthatóan a gyenge növekedési potenciál.
A túlzottdeficit-eljárás 2013 júniusi megszüntetése óta a kormány költségvetési fegyelem mellett kötelezte el magát- szögezte le a bizottság. Figyelmeztettek azonban, hogy a 2014-es költségvetés nem enged meg lazaságot: kompenzáló ellenintézkedések nélkül bármely további deficitnövelő intézkedés vagy más fejlemény a 3,0 százalékos küszöb fölé emelheti a GDP-arányos költségvetési hiányt.
A küldöttség hangsúlyozta a kiadáscsökkentésekre összpontosító, növekedésbarát költségvetési konszolidáció folytatásának szükségességét a stabil költségvetési pozíció megőrzése érdekében Magyarország középtávú növekedési célkitűzéseivel összhangban. A költségvetési tervezés áttekinthetőségének és prognosztizálhatóságának javítása jelentősen megerősítené költségvetési kiigazítások fenntarthatóságát - állapítja meg a brüsszeli küldöttség.
A küldöttség aggodalmát fejezte ki a bankszektor elé gördített akadályok miatt, amelyek gátolják részvételét a gazdasági növekedés támogatásában. A banki hitelezést a bankokra rótt egyre növekvő terhek, valamint a nem teljesítő és átütemezett adósság magas aránya akadályozza.
A küldöttség üdvözölte a jegybank szándékát a kis- és középvállalatok finanszírozási kondícióinak könnyítésére. A növekedési hitelprogram átmenetileg javítja a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést, ugyanakkor aggályokat is ébreszt annak potenciális költségvetési vonzataival és egy árspirál kialakulásával kapcsolatban.
A normális és fenntartható reálgazdasági hitelezési gyakorlat helyreállításához portfoliótisztítást és a tőkefelhalmozást is lehetővé tévő, jobb és tervezhetőbb működési feltételeket kell teremteni a pénzügyi szektorban. A küldöttség kiemelte, hogy a középtávú növekedési cél eléréséhez és a GDP-arányos államadósság tartósan csökkenő pályára állításához jelentős javulást kell elérni az üzleti környezetben.
A szolgáltatási szektor egyes szegmenseiben belépési akadályok és versenykorlátozó szabályok rontják a termelékenységet és elriasztják a közvetlen külföldi befektetéseket - fogalmaztak.
Az európai szemeszter keretében az Európai Bizottság által 2013. július 9-én Magyarországnak tett javaslatokkal összhangban a küldöttség megvitatta a magyar hatóságokkal azokat a potenciális növekedésösztönző strukturális reformintézkedéseket, amelyek elsősorban a pénzügyi szektorban, a munkaerőpiacon és a termékpiacokon hozhatnak eredményt.
