szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel pénteken aláírta a jövő évi bérekről szóló megállapodást.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke az aláírás előtt emlékeztetett arra, hogy a december elején született megállapodás szerint 2014-ben a minimálbér 3,6 százalékkal 101 500, a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) 3,5 százalékkal 118 ezer forintra emelkedik, és a jövő évi bértárgyalásokra 3,5 százalékos emelést javasolnak a szociális partnerek.

Varga Mihály kiemelte: 2014-ben a minimálbér összege először haladja meg a 100 ezer forintot és figyelembe véve a jövő évre várt 2,4 százalékos inflációt, ez az emelés további reálbér-növekedést jelent. A kormány továbbra is tartja magát a parlament által elfogadott 2014-es makrogazdasági célokhoz, mutatókhoz, így továbbra is 2,4 százalékos éves átlagos inflációval számol 2014-re - fűzte hozzá a miniszter.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke szerint olyan megállapodás született, amely segít a munkahelyek megőrzésében és újak létrehozásában.

Palkovics Imre szerint korrekt, tisztességes megállapodás született. Kifejtette, a munkavállalói oldal célja az volt, hogy a minimálbér vásárlóértéke próbálja megközelíteni a létminimum összegét. A 2014-re vonatkozó megállapodással fontos lépés történt ebbe az irányba, bár még mindig csak a létminimum 73 százalékát éri el ez az összeg.

A minimálbér vásárlóértéke nagyban függött az inflációtól, és a létminimumhoz való közelítésben a rezsicsökkentés is segített. Az elnök szerint a szakmunkás bérminimumnál is méltányos emelés történt.

A bérajánlással kapcsolatban kifejtette: a minimálbérrel és a garantált bérminimummal szemben ez az elem nem kötelező, de a gazdaság szereplői a versenyszférában a bértárgyalásokat ennek figyelembe vételével folytathatják le. Palkovics Imre hozzáfűzte: a munkavállalói oldal ennél magasabb bérajánlást  szeretett volna elérni a jövő évi növekedési kilátásokat is figyelembe véve, de ez az inflációhoz képest 1,1 százalékos reálkereset-növekedést jelent, és a munkavállalói oldal bízik abban, hogy még magasabb lesz az emelkedés.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke kiemelte: fontosnak tartják, hogy működik a háromoldalú egyeztetés a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), amelynek keretei között a nemzetgazdaságon belül a versenyszférát, ezen belül pedig a munkaadókat és a munkavállalókat érintő legfontosabb kérdésekről folyamatosan tudnak egyeztetni és megállapodásokat kötni.

A munkáltatói szempontokról szólva elmondta: figyelembe kellett venni a gazdasági teljesítőképességet, és csak olyan béremelést lehetett elvállalni, amely miatt nem mennek tönkre vállalkozások, és nem szűnnek meg munkahelyek. 

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a pénteken aláírt megállapodás olyan tárgyalássorozat végére tesz pontot, amelyet végig a konstruktív hozzáállás, a kölcsönös megállapodásra való törekvés jellemzett, amiért a kormány köszönetet mond mindkét oldal tárgyalópartnereinek.

A minimálbér emeléséről szóló megállapodás mögött az a közmegegyezés húzódik, miszerint Magyarország jövője csak a munkára építhető. A sikeres egyezség azon alapult, hogy a felek ragaszkodtak a korábban meghirdetett célokhoz, nevezetesen ahhoz, hogy az emelés ne vezessen munkahelyek megszűnéséhez és vegyék figyelembe a vállalkozások jövedelemtermelő képességét.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: Magyarország gazdasági növekedésének záloga a foglalkoztatás növekedése. Az OECD tagállamai közül 2010 és 2013 között Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben - 38 százalékkal - a bruttó minimálbérek.

Varga Mihály kiemelte: 21 éve nem volt ilyen magas a foglalkoztatás az országban, a kormányváltáshoz képest 235 ezerrel dolgoznak többen - ebből 100 ezren a versenyszférában helyezkedtek el -, a foglalkoztatottak száma megközelíti a 4 milliót, a munkanélküliségi ráta pedig az európai uniós átlag, 10 százalék alá csökkent.

A miniszter kitért arra is, hogy 2010 óta összesen 7 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon az alacsony inflációnak és a családi kedvezményeknek is köszönhetően, ezenkívül az előző kormányok mulasztását pótolva a kormány emelte az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérét is. Csak októberben több mint 6 százalékkal nőtt a bérek reálértéke, ezzel sorozatban tizedik hónapja tart a bérek vásárlóértékének emelkedése, ez pedig tovább segíti a lakossági fogyasztás növekedését.

Varga Mihály elmondta: nem lehet megfeledkezni a munkaerő-piacon legnehezebb helyzetben lévőkről sem, nekik segít a Munkahelyvédelmi akcióterv, amelynek keretében több mint 740 ezer pályakezdő, 55 év feletti, képzetlen, és gyesről visszatérő munkahelyének megőrzését tudták elősegíteni. Hozzáfűzte: az új munka törvénykönyve (Mt.) is azt a célt szolgálja, hogy Magyarországon munka alapú társadalom jöjjön létre, mert ez biztosítja a gazdaság erősödését. Az Mt. a munkavállalói biztonság megtartása mellett a rugalmas szabályozással ösztönzi a munkaadókat új munkahelyek létrehozására - mondta el a miniszter.

A megállapodást Zs. Szőke Zoltán mellett munkaadói oldalról Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke látta el kézjegyével, míg szakszervezeti oldalról Palkovics Imrén kívül Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, és Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke írta alá. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!