Komoly kockázatok terhelik a 2014-es költségvetést a Költségvetési Felelősségi Intézet legújabb kockázatelemzése szerint. A költségvetés hiánya 3 százalék felett alakul 2014-ben, az eredményszemléletű deficit 3,5 százalék lehet a tervezett 2,9 százalékos hiánycél helyett. Ez a szám ráadásul úgy jön ki, hogy az intézet azt feltételezi, a kormány nem költi el, vagyis hiánycsökkentő tételként hagyja meg a 100 milliárdos Országvédelmi Alapot. Ahhoz, hogy a tervezett hiánycélt elérje, a kormánynak egyenlegjavító intézkedéseket kell tennie.

Messze a növekedési cél

Az egyik költségvetési kockázat, hogy a kormány által tervezett 2 százalékos gazdasági növekedés csak nehezen sikerülhet. Alappályán az intézet csak akkor tartja elérhetőnek ezt, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kihelyezi a Növekedéi Hitelprogram teljes 2 ezer milliárdos keretét (a kormány azt állította múlt szeptemberben, hogy a makropályájában nem vette figyelembe a Növekedési Hitelprogramot, az intézet szerint viszont a program nélkül a megcélzott növekedési szám nem érhető el). Ez azonban piaci konszenzus szerint nem fog sikerülni, és az intézet megállapításai is ebbe az irányba mutatnak.

Ha az MNB-nek nem sikerül kihelyeznie a teljes Növekedési Hitelprogramot, akkor a GDP-növekedés csak 1,6 százalékos lehet, a költségvetés egyenlege pedig körülbelül 30 milliárd forinttal romlik – mondta Romhányi Balázs, az intézet vezetője kedden. Tavaly hiába helyeztek ki 750 milliárd forintot az olcsó jegybanki hitelből, a célcsoport, a kisvállalkozások körében a beruházások nem nőttek. Az első 750 milliárd forintból közel 400 milliárd forint éven túli hitel volt, a többi forgótőke típusú hitel. Utóbbiakat meg kell újítani, ami keresletet jelent az újabb 2000 milliárd forintos állomány egy részére. Ezen kívül további 300-400 milliárdot szívhat fel a piac Romhányi szerint. Ennek alapján valamivel több mint 600 milliárd forintra lehet kereslet 2000 milliárd helyett.

Az  intézet szerint idén a piaci beruházás tovább csökken, és a piaci foglalkoztatás is stagnálni fog.

Kamatemelésre számítanak

A jelenlegi gyenge forintot az intézet elemzése nem tekinti tartósnak, mert kamatemelésre számít, legkésőbb a második negyedévben. Ezért 297,5 forint/eurós árfolyammal számoltak a technikai kivetítésben. Ha a forint jelenlegi árfolyamszintje fennmaradna, idén 15 milliárd forinttal lehet több a kamatkiadás, jövőre pedig 30 milliárdra emelkedhet ez a többlet.

Az infláció az újabb rezsicsökkentés miatt tovább csökkenhet, amiből idén ismét egy 0,8 százalékos reálnyugdíj-emelkedés következik. Emlékezetes, tavaly a kormány úgy ért el jelentős nyugdíjemelést, hogy 5,8 százalékra tervezte az inflációt, de a rezsicsökkentések miatt 2 százalék alatt alakult.

Egyedi kockázatok

Az elmúlt időszakban, november óta viszonylag jól alakultak a költségvetési számok, leszámítva a jövedékiadó-bevételeket. A nyugdíjkiadások például meglepően jól alakulnak, ami valószínűleg a nyugdíjrendszer, elsősorban korhatár alatti ellátások átalakításának köszönhető. Ez éves szinten körülbelül 50 milliárd forinttal alacsonyabb kiadást jelent.

Ugyanakkor egyedi kockázatok is vannak szép számmal az idei büdzsében. A Költségvetési Felelősségi Intézet szerint 170-180 milliárd forinttal túltervezték az áfát az idei büdzsében. Ehhez kapcsolódik, hogy az online pénztárgépek rendszere, amelytől a bevételek növekedését várhatnánk, még mindig nem üzemel. Emiatt növekvő adóbevétel-növekedéssel az intézet nem számol az alappályán.

Egy másik jelentős kockázat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), és akár 50 milliárdos többletkiadás is lehet ezen a soron. A mobilfrekvenciák idei tenderét is kockázatosnak tartja az intézet. A 2014-es költségvetés 120 milliárd forintos bevételt vár a kihasználatlan frekvenciák értékesítéséből, de előfordulhat, hogy nem lesz bevétele a költségvetésnek.

A cigaretta jövedéki adójában is jelentős kockázatok vannak, ugyanis jelentős áremelkedés volt 2013 második félévében. Emiatt 2014-ben 10 milliárd forinttal kevesebb lehet a bevétel ezen a soron, és a vágott dohány-fogyasztás nem kompenzálja a kiesést.

További kockázat az intézet szerint az útépítésekkel kapcsolatos uniós szankció, ami legfeljebb 170 milliárd forint lehet, de valószínűnek tartják, hogy ennél kevesebb lesz. Az önkormányzatoknál is látnak kockázatokat, ugyanis választási évben nagyobb az esély a települési költekezésekre.