A növekvő kiadások nem veszélyeztetik a hiánycélt – ezzel a címmel közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy a központi költségvetés hiánya elérte az idei évre tervezett összeg 97 százalékát. Az NGM államháztartási gyorsjelentése szerint a központi alrendszer első négyhavi hiánya 951,1 milliárd forint lett. A 2014-es költségvetési törvény 984,6 milliárd forintban határozta meg a költségvetési deficitet. Az adat sokkal rosszabb, mint a tavalyi: A 2013. év I-IV. hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje csak 528,6 milliárd forint volt.

A napi.hu gyűjtése szerint a kiugróan rossz adat negatív történelmi rekord a január-áprilisi időszakra, mind a nominális adatot, mind az éves teljesülés százalékát tekintve. Makroelemzők szerint a rossz egyenleg miatt az év második felében kiigazítást kell végrehajtania a kormánynak. Magyarán néhány hónap múlva előállhat egy megszorító csomaggal.

Tavaly több kiigazítás is volt

Látunk kockázatot a rendszerben, az év második felében elképzelhető kiigazítás, de erre már korábban is utaltunk – fejtette ki Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője. A kormány szerinte mindenképpen tartja a 3 százalék alatti hiányt, ennek érdekben a tavalyi költségvetést is többször módosították, idén is intézkedhetnek, ha arra lesz szükség.

Ami probléma lehet a büdzsé bevételi oldalán Gabler szerint, az a legális dohánypiac zsugorodása – ebből akár 100 milliárdos kiesés is lehet –, az online pénztárgépek beüzemeléséből sem látszik egyelőre a várt hatás (innen is körülbelül 100 milliárdot vár a kormány), a fehéredés hatására később lehet számítani. A nagyobb gond az Erste Bank vezető elemzője szerint azonban az, hogy míg tavaly 600 milliárdos költségvetési tartalékkal vágott neki a kormány az évnek, addig idénre csak 200 milliárdot terveztek be. Tavaly úgy tudták tartani a hiányt, hogy felhasználták szinte az összes tartalékot, az idei tartalék nem valószínű, hogy elég lesz – tette hozzá Gabler.

Pozitív ugyanakkor, hogy a magyar gazdasági növekedés nagyobb lehet a vártnál, az Ersténél 2,3 százalékkal számolnak, ez a költségvetési bevételeket is megnyomja, ám elképzelhető, hogy ez önmagában nem lesz elég a kormány által tervezett 2,9 százalékos hiánycél eléréséhez.

Egyedi tényezők állnak a háttérben

Az NGM szerint az első négy hónap központi költségvetési egyenlege összhangban van a bevételek és a kiadások idei évre tervezett időbeli lefutásával. A központi költségvetés 1031,5 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 44,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 35,6 milliárd forintos többlettel zárták az első négy hónapot.

A tavalyi és az idei év első négyhavi egyenlegének eltérő alakulását az NGM szerint olyan egyedi tényezők eredményezték, melyek a központi alrendszer egész évre vonatkozó pénzforgalmi hiányára nincsenek hatással, vagyis nem veszélyeztetik a kitűzött hiánycél teljesülését.

Egyrészt az idei év április hónapjában a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai, az Egészségbiztosítási Alapon belül a gyógyító-megelőző ellátások, valamint a központi költségvetési szervek kiadásai jelentős összegben meghaladták az előző évi összegeket, melynek legfőbb oka az, hogy a Magyar Államkincstár a május elejei szünnapok miatt már április végén átutalta a családtámogatásokhoz és a bérek kifizetéséhez szükséges fedezetet azért, hogy minden érintett a szokásos időben megkaphassa a fizetését és a járandóságát.

A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak bére és a családi támogatások (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) előrehozott kifizetése értelemszerűen megnövelte az áprilisi kiadásokat, ugyanakkor a májusit csökkenti.

Ezen kívül a két év azonos időszakának összehasonlítását befolyásolták a 2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógus-béremelés hatásai, illetve a 2013. április 1-jétől költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai.

Jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai is. Ez utóbbi részben az idei évi magasabb előirányzatból, részben a nettó finanszírozás körében folyósított utalások magasabb mértékéből fakad. Rontotta a központi alrendszer egyenlegét a tavalyi év azonos időszakához képest a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében idén április végéig kifizetett 68,6 milliárd forint törlesztési célú támogatás. Ez ugyanakkor javítja az önkormányzati alrendszer egyenlegét.

A kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása nem időarányos: az év elején a kiadások – a fenti okok miatt a korábbi éveknél nagyobb mértékben – meghaladják a bevételeket. Az éves uniós módszertan szerinti hiánycél ugyanakkor nem változik, az továbbra is a GDP 2,9 százaléka – írja az NGM.