Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Ahogy az várható volt, a fideszes L. Simon László nyújtotta be hétfőn a parlamentnek a reklámadóról szóló törvényjavaslatot.
Az adót nem a reklámozónak, hanem a közreadónak kell fiizetnie, így a tévéknek, újságoknak, rádióknak, internetes portáloknak. Így adót kellene fizetnie a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatóknak, azoknak, akik nem Magyarországon telepedtek le, de napi műsoridejüknek legalább a felében magyar nyelven sugároznak, az interneten magyar nyelvű reklámok közzétételéért, de még a hirdetőoszlopok, ingatlanok, hirdetőtáblák és a járművek után is. Azaz a Simicska-birodalomba tartozó Mahírnak, de még a BKK-nak is kellene reklámadót fizetnie.
Az adóalap a reklámból befolyt nettó árbevétele, a kulcs pedig sávosan változik. A félmilliárd forintot meg nem haladó része után nem kell a cégeknek reklámadót fizetniük. 5 milliárd forintig 1 százalékot, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalékot, 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forint alatt 20 százalékot, 15 és 20 milliárd között 30 százalékot, míg 20 milliárd forintot meghaladó rész után 40 százalékot kell adózniuk a médiavállalatoknak.
A tervezet szerint a reklámadót már idén kivetnék, és augusztus 20-ig kellene bevallani, majd november 20-ig két egyenlő részben kellene megfizetni.
A javaslat indoklása szerint azért van szükség a teljes médiapiac megadóztatására, mivel ez illeszkedik az elmúlt négy évben kidolgozott adórendszerbe. "Az elmúlt évek változásaképp az adórendszerben а munkát terhelő jövedelemadók közfinanszírozásban betöltött szerepe csökkent, az adórendszer súlypontja egyre inkább а forgalmi-fogyasztási аdókra helyeződött át. Több olyan specifikus forgalmi adó jött létre, amely а gazdaság egy-egy – а gazdasági növekedés és а foglаlkoztatás szempontjából nem kiemelkedő jelentőségű szegmensét érintette."
A napi.hu számításai szerint három cég fogja fizetni a várható 10 milliárdos adóbevétel bő 74 százalékát. A 40 százalékos kulcs egyetlen hazai céget érint, az RTL-csoportot üzemeltető M-RTL Zrt.-t, a cég által fizetett adó elérheti a 4,5 milliárd forintot. A TV2-t üzemeltetője már csak 1,9 milliárd forintos elvonás elé néz, a harmadik pedig a kábel tévés és internet-szolgáltatást nyújtó Chello Central Europe Zrt.
A reklámadó bevezetése ellen hétfőn az RTL Klub, a TV2 és a szakmai szövetségek is tiltakoztak.
Felmerült, lekerült, felmerült
Az ötletet még 2013 tavaszán a miniszterelnök dobta be – arra hivatkozva, hogy minél gyorsabban le kell zárni az ország elleni EU-s túlzottdeficit-eljárást –, majd május közepén nyilvánosságra is hozták az új adófajtáról szóló törvénytervezetet a kormány honlapján.
A reklámadó kivetésére végül mégsem került sor, akkor több – a kormánnyal való egyeztetésekre rálátó – forrás is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a reklámadó ötlete semmi más nem szolgált, mint hogy ezzel vegyék el a kedvét a TV2-re esetlegesen bejelentkező külföldi társaságoknak az adásvételtől. Időközben az elmúlt években többmilliárdos vesztességet termelő TV2 tulajdonost cserélt, de nem egy nemzetközi médiacég, hanem a magyar vezérigazgató és az egyik menedzser vette meg a társaságot.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly októberben határozottan leszögezte, hogy 2014-ben semmiképpen nem számolnak a reklámadóval, nem akarják kivetni már.
Legutóbb februárban merült fel a reklámadó bevezetésének gondolata, Lázár János akkor zárt ajtók mögött mondta el a milliárdokat termelő, a bónuszrendszer megváltoztatását célzó javaslatait.
