szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Magyar Reklámszövetség tavaly és idén is tárgyalt a kormánnyal az iparágat érintő esetleges új adókról, de a szakmai szereplőket semmilyen módon nem értesítették, hogy mi van készülőben. A kieső bevételre adott válasz a médiacégektől csak a munkahelyek megszüntetése, valamint a magyar nyelvű tartalomelőállítás visszafogása lehet. A szervezetek közleményükben azt állítják, hogy "a kommunikációs iparág a nemzetgazdaság motorja".

A szakmai szövetségek egyöntetűen elutasítják a reklámadóra vonatkozó, iparági párbeszéd nélkül benyújtott törvénytervezet tartalmát - írta közös közleményben számos iparági szereplő.

A hétfő esti közleményt a következő szervezetek szignálták: Magyar Reklámszövetség, Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség, Helyi Rádiók Országos Egyesülete, Interactive Advertising Bureau Hungary, Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, Magyar Lapkiadók Egyesülete, Magyar Marketing Szövetség, Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, POPAI Magyarországi Egyesület, Professzionális Piackutatók Társasága, Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete, Reklám Világszövetsége Magyar Tagozata, valamint a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesülete.
 
A kommunikációs iparág a Magyar Reklámszövetség összefogásával a tavalyi és idei évben tárgyalásokat folytatott a kormányzattal az iparágat érintő esetleges új adónemek kapcsán. Ezen folyamatok alapján meglepetésként érte az iparágat és annak meghatározó szakmai szervezeteit, hogy az elmúlt napokban a sajtó tényként kezelte a reklámadót tartalmazó törvénytervezet újbóli felvetését, majd ez az Országgyűlés honlapján  meg is jelent. Erről ugyanis az iparágat erről a kormányzat semmilyen módon nem értesítette.
 
A tervezet a tavalyi javaslatnál is súlyosabb terheket róna a magyar médiavállalkozásokra, amelyek jelenleg is számos adónem formájában járulnak hozzá a közös teherviseléshez. További versenyhátrányt jelent a kivetendő adó a magyar kommunikációs iparág számára az olyan globális szereplőkkel (pl. Google, Facebook) szemben, akik a magyar reklámpiaci bevételek jelentős részét képviselik.

Munkahelyek szűnhetnek meg, cégek menekülhetnek külföldre
 
A reklámadó összege a médiavállalkozások oldalán költségnövekedésként jelentkezik, amelyet a médiavállalatoknak ki kell gazdálkodni - mivel az áremelés a jelenlegi piaci viszonyok között szinte lehetetlen, ezért félő, hogy a kieső bevételre adott válasz csak a munkahelyek megszüntetése, valamint a magyar nyelvű tartalomelőállítás visszafogása lehet.
 
Különösen súlyos következményekkel járhat az adó kivetése a televíziós szektorban, amely az adó sávos szerkezete miatt a legnagyobb befizető lehet. Az adó összegének kigazdálkodására adott végső válasz a magyar székhelyű vállalkozások külföldre költözése lehet, amely természetesen még nagyobb volumenű munkahely-csökkenéssel, illetve költségvetési bevételkieséssel járna.
 
A reklámadó azonban nem csak a médiavállalkozásokat, hanem áttételeken keresztül az egész kommunikációs iparágat, így a hirdetőket, a
reklámügynökségeket valamint az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat végző, jellemzően magyar kkv-kból álló szegmenseket is károsan érintené.

"A kommunikációs iparág a nemzetgazdaság motorja"

A Magyar Reklámszövetség tavalyi kutatása kimutatta, hogy minden reklámra költött 10 forint 47 forintttal járul hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez. A kommunikációs iparág a nemzetgazdaság motorja, ilyen módon a tervezett adóból remélt költségvetési bevétel eltörpül azon káros hatásokhoz képest, amely az iparág szűküléséből, ilyen módon az innováció csökkenéséből, a munkahelyek elvesztéséből és a fogyasztás csökkenéséből érintheti a költségvetést. 

Az iparági szervezetek a fentiek alapján ezúton is arra kérik a Kormányt, hogy vizsgálja felül a reklámadó bevezetésére vonatkozó javaslatot, illetve tartsa fent az iparággal azt a párbeszédet, amely hozzájárul ahhoz, hogy a kommunikációs szektor továbbra is betölthesse a magyar gazdaság növekedésében játszott fontos szerepét - olvasható a szakmai szervezetek közleményében.

Hadat üzentek a médiának

A reklámadót, amelynek a törvénytervezetét hétfőn nyújtotta be a fideszes L. Simon László, nem a reklámozónak, hanem a közreadónak kell fiizetnie, így a tévéknek, újságoknak, rádióknak, internetes portáloknak. Adót kellene fizetnie a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatóknak, azoknak, akik nem Magyarországon telepedtek le, de napi műsoridejüknek legalább a felében magyar nyelven sugároznak, az interneten magyar nyelvű reklámok közzétételéért, de még a hirdetőoszlopok, ingatlanok, hirdetőtáblák és a járművek után is.

Az adóalap a reklámból befolyt nettó árbevétele, a kulcs pedig sávosan változik. A félmilliárd forintot meg nem haladó része után nem kell a cégeknek reklámadót fizetniük. 5 milliárd forintig 1 százalékot, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalékot, 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forint alatt 20 százalékot, 15 és 20 milliárd között 30 százalékot, míg 20 milliárd forintot meghaladó rész után 40 százalékot kell adózniuk a médiavállalatoknak.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!