A fejlesztési adókedvezmény összhangjának a megváltozott uniós jogszabályokkal való megteremtésével indokolta a javaslat benyújtását a parlamentben a fideszes Manninger Jenő.

Szerinte az indítvány pontosan definiálja az azonos és hasonló tevékenységek, valamint az új gazdasági tevékenység fogalmát, ami azért fontos, mert a jövőben bizonyos fejlett térségekben a nagyvállalkozások kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz vehetnek igénybe adókedvezményt. Ezen régiók közé sorolta Észak-Magyarországot, az Észak-Alföldet, a Dél-Alföldet, a Dél-Dunántúlt, a Közép-Dunántúlt, valamint Nyugat-Dunántúlt.

A kormánypárti politikus jelezte azt is, hogy kedvezőbbé válnak az adókedvezmények igénybe vételének feltételei azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek legalább 500 millió forint értékben valósítanak meg új beruházást. Az adózók e szerint választhatnak, hogy az adókedvezmény feltételéül a foglalkoztatotti létszámot vagy az éves bérköltséget növelik az előre meghatározott mértékben.

Manninger Jenő szerint az előterjesztés számos más, technikai jellegű módosítást is tartalmaz, például az üzemanyag-jelölés ellenőrző rendszerre vonatkozóan, ahol nem indokolt a termékcsoportonkénti különböző jelölő alkalmazása. Ugyancsak a módosítás része, hogy egyértelműsíti a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvényt, így az MNB valamennyi fizetési rendszer számára jogosult forintban és külföldi pénznemben fizetési számlát vezetni.

A fideszes előterjesztő hozzátette, az időszakos elszámolási ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja módosul, ami a cégek számlázási rendszerének átalakítását igényli. A megfelelő felkészülési idő miatt 2015. január 1-jére halasztanák a hatályba lépést. Hozzátette: a takarékbetét törvény módosítása pedig az Ptk. miatt szükséges annak érdekében, hogy a természetes személyek szerződésére változatlanul vonatkozzon a jogi védelem.

A nemzetgazdasági miniszter szerint alapvetően jogharmonizációs módosítások végrehajtásáról van szó; az Európai Bizottság új iránymutatást és csoportmentességi rendeletet dolgozott ki a tagállamoknak a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakra a belső piaccal összeegyeztethető támogatásokkal kapcsolatban.

Varga Mihály azt mondta, a társasági adótörvény módosításának célja, hogy a változó uniós jogszabályok ellenére Magyarország továbbra is képes legyen a vállalkozások beruházási hajlandóságát adókedvezménnyel ösztönözni. A törvényjavaslat megteremti a fejlesztési adókedvezmény szabályozásának alapjait, elkerülve a tiltott állami támogatást.

Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka szintén ismertette a javaslat egyes elemeit és kiemelte, a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének lehetősége továbbra is biztosítja a versenyképességet. A fideszes politikus elfogadásra ajánlotta a javaslatot.

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka a javaslat sürgősségi tárgyalását kifogásolta és aggályosnak nevezte néhány elemét arra hivatkozva, hogy nem látszik, mit hoz a jövő. Bírálta, hogy a törvény kihirdetése után megszűnnek az energiahatékonysági és szélessávú internet beruházásra fordítható fejlesztési kedvezmények.

Az ellenzéki politikus kiszámíthatatlannak nevezte a kormányzást, hiányolta a szakmai és érdekvédő szervezetekkel folytatott egyeztetést. A reklámadóra utalva hozzátette, nehéz úgy üzleti döntést hozni egy beruházásról, hogy néhány óra vita és egy szavazás után akár egy nap alatt ki lehet vetni egy szektorra 10 milliárdos adóterhet.

A Jobbik vezérszónoka, Z. Kárpát Dániel egy nagyobb, akár őszi megszorító csomagot feltételezett a javaslat mögött. Szerinte kormányprogram híján hiányzik az a gazdasági pálya, amit a kormány gazdaságpolitikája be akar futni, s ha a gazdaság eléri a 3,2 százalékos GDP-arányos hiányt, akkor 100 milliárdos kiigazítás következhet.

Pozitív irányba mutató elemnek nevezte ugyanakkor a kkv-k életét könnyítő lépéseket és a régiók előnyben részesítését. A jobbikos politikus bírálta, hogy az Orbán-kormány nem vezette ki a Gyurcsány-Bajnai kormány által bevezetett adókat, és a különadók hatása is a lakosságot sújtja az áthárítás miatt. Úgy vélte: az áfastruktúrába kellene beavatkozni és vannak még olyan szereplők, akiket be lehetne vonni a közteherviselésbe.

Vérlázítónak nevezte az üzemanyag-jelölés bevezetését, amely szerinte 15-20 milliárd forintos piacot teremt majd az ezzel foglalkozóknak, miközben az üzemanyagok árát literenként 3-4 forinttal növelheti.

Az LMP részéről Schmuck Erzsébet azt mondta, hogy pártja nem tudja elfogadni a javaslatot, mivel az kiveszi a kedvezményezettek köréből az energiahatékonysági beruházásokat, amelyeket az LMP viszont alapvető nemzeti célnak tekint. Bírálta továbbá, hogy a film- és videógyártás iparága részesül adókedvezményben, mert ezek hasznát kétségesnek tartotta a jövő szempontjából. Szerinte a változtatás gyengíti a munkahelyteremtést. 

Kifogásolta, hogy az üzemanyag-jelölés bevezetését csak elhalasztja a kormányzat, de nem törli el azt. Szerinte ehhez csak lobbinyomás miatt ragaszkodnak.