Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Összeállítást közölt az Index.hu a MÁV adatai alapján arról, hogy mennyit késnek általában az állami vállalat vasúti szerelvényei. Kiderült, hogy összességében nagyon sokat, ráadásul az intercity-vonalak több mint negyede is pontatlan.
Ugyan egyre kevesebbet, de továbbra is éppen eleget késnek a MÁV vasúti szerelvényei, ráadásul egyre gyakrabban – derül ki az Index.hu összeállításából, amelyet a MÁV adattára alapján készítettek.
Az eddigi csúcsév 2013 volt, amikor a szerelvények 18,9 százaléka késett, viszont ehhez érdemes tudni, hogy 2012 előtt csak az öt percnél nagyobb késéseket rögzítette a MÁV rendszere, azóta már az egyperceseket is.
Míg 2008-ban egy-egy késő vonat még átlagosan 21 perccel később jött, addig 2013-ben már 15 perc volt az átlagos késés – áll a cikkben.
Érdekesség, hogy az Intercity-járatok kiemelkedően sokszor késnek, 27 százalékuk pontatlan, míg a személyvonatoknak csak a nyolc százaléka késik, a gyorsvonatoknak pedig 23 százalékuk.
Az Index kiszámolta, hogy 2008 óta a magyar vasútnak körülbelül 12 millió perc késést sikerült összehoznia, ez 23 évnek felel meg. Azt is megemlítik, hogy a magyar vasút a legkevésbé pontos Európában azzal, hogy nálunk a vonatok 14 százaléka öt percnél többet késik.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.