Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Mol értelmetlennek minősítette a legutóbbi, pénteki tárgyalásfordulót, ezzel alaposan felmérgesítette a zágrábi felet. A horvát gazdasági minisztérium hazugsággal vádolja a magyar olajtársaságot.
Ismét fellángolt a Horvátország és a Mol között régóta tartó vita, amelynek tétje az INA horvát olajtársaságban szerzett befolyás – írta a Financial Times Beyondbrics című blogja.
Zágrábot a Mol pénteki közleménye mérgesítette fel, amely szerint gyakorlatilag érelmetlen volt a horvát fővárosba utazniuk tárgyalni. Tomislav Cerovec, a horvát gazdasági minisztérium szóvivője szerint a Mol közleménye "hazuság", és ha nem vonják vissza, a horvátok készen állnak nyilvánosságra hozni a tárgyalásról szóló hangfelvételt.
A Mol szóvivője – akinek az FT nem említette a nevét – kitart amellett, hogy a pénteki Mol-közlemény valós tényeken alapul. Közölte: "Mivel felelős tőzsdei cég, amely sikeresen üzletel világszerte, a Mol mindig racionálisan, érzelmek nélkül hozza meg döntéseit. Mint Horvátország második legnagyobb befektetői, azt mondhatjuk, hogy a horvát kormánnyal folytatott tárgyalásainkra ez különösen igaz."
A harc az INA-ban való befolyásszerzésért folyik már régóta – idézi fel az FT blogja. Horvátországban az INA a legnagyobb cég, afféle zászlóshajó, amelyben jelenleg csak 45 százalékos tulajdonrésszel bír a horvát állam, míg a Mol, amely 2003-ban vásárolta be magát, már 49 százalékos részesedéssel bír. 2009-ben a Mol úgy nyújtott hitelt partnerének, hogy feltételként befolyást szerzett az INA menedzsmentjében.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.