Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Csütörtök hajnalban Argentína csődbe ment, 13 éven belül ez már másodszor történik meg. Ugyanis nem sikerült megegyeznie az ottani politikusok által csak keselyűknek titulált hitelezőkkel, és végül nem fizetett. A dél-amerikai országban nyit nemsokára irodát a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank.
Húsba vágó szankciókat vetett be Oroszország ellen az Európai Unió, az Egyesült Államok és más fejlett országok az ukrán válság és a maláj gép lelövése miatt. Bár a földgáz és a kőolaj importjának leállítását nem lépte meg, mert azzal maga alatt is vágná a fát. Főleg a pénzügyi, illetve az energetikai szektort érintik a korlátozások. Cserébe Putyin egyre kiszámíthatatlanabb, és hasonlóan fájó lépésekkel, például nyugati cégek államosításával vághat vissza. Magyarországon a paksi bővítés egyelőre nem lehet veszélyben, ám a gépeket, járműveket, gyógyszereket gyártó cégeknek, és élelmiszer-ipari vállalatoknak lehet félnivalójuk.
A héten kikelt a kormány ellen Csányi Sándor, az OTP vezére, és azt mondta, a bankszektor tőkéjének legalább egyharmadát viszi el a devizahitelesek megmentése, ami gazdasági szempontból súlyos károkat fog okozni. A bankok akár 900 milliárd forintot is veszíthetnek az ügyön. Azonban még nincs minden veszve a bankoknak, augusztusban ugyanis elkezdődnek azok a perek, amelyeken megpróbálhatják bebizonyítani, hogy a devizahitelek ügyében a törvényeknek megfelelően jártak el.
Hétvégére idei mélypontja közelébe gyengült a forint, pénteken már több mint 315 forint volt egy euró a bankok közötti kereskedésben. A világon másutt is lejtmenetbe fordultak a tőzsdék, a háborús konfliktusok, az argentin csőd, az amerikai kamatemeléstől való félelmek miatt, de Magyarországon a forint gyengüléséhez valószínűleg hozzájárult a történelmi mélypontra vágott alapkamat, valamint az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank augusztus 1-jétől betétté változtatta a kéthetes jegybanki kötvényeket, amely egyes külföldi szereplőket forinteladásra kényszeríthetett.
A hét képe: a sok buktató után a főváros elevickélt a BUBI tesztüzeméig
MTI / Kovács Tamás
Csak múlt héten derült ki, hogy a magyar állam 17 milliárdot fizet azért, hogy a miénk legyen az elmúlt években több százmilliárdos veszteséget termelő MKB Bank, és már a héten bejelentette Varga Mihály, hogy miután feljavította, továbbadja a bankot magántulajdonba, vagy akár a tőzsdei bevezetés is szóba jöhet. A terv kísértetiesen emlékeztet a Takarékbank sztorira: a pénzintézetet tavaly nyáron államosította a kormány, december végén meghirdette az eladását, és márciusra egy az FHB Jelzálogbankhoz kötődő cégnél landolt a pénzintézet.
Úgy tudjuk, pár hónapon belül több mint két tucat diszkontboltot nyithat az Auchan a Lukoil benzinkutakon, ha minden az elképzelések szerint alakul. Az eddig csak városszéli hipermarketeket üzemeltető lánc ezzel próbálna közelebb kerülni a vásárlókhoz. Budapesten lenne a legtöbb üzlet, de vidéken közepes méretű városokban is terjeszkedne a francia bolthálózat. A lánc sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta információnkat.
Oroszországot 50 milliárd dolláros kártérítésre kötelezhetik a Jukosz-perben, amiért kisajátította a Jukosz olajvállalatot. A már nem működő vállalat részvényesei ugyanis sajtóértesülések szerint pert nyertek Oroszország ellen a hágai Állandó Választottbíróságon. A világ egyik legnagyobb, kilenc évvel ezelőtt elkezdődött jogi perében a részvényesek követelése 100 milliárd dollár volt.
Nincsenek könnyű napjai az új fejlesztési miniszternek, ugyanis a Magyar Nemzet és a Népszabadság is napirenden tartja a Seszták Miklós körül felbukkant ügyeket. A Nemzet szerint a miniszter offshore-hátterű cége 20 milliós támogatást kapott az offshore-ellenes harc kellős közepette, a Népszabadság pedig nem talált arra bizonyítékot, hogy Seszták bármelyik egykori céges társa kérte volna, hogy ügyvédként és kültagként írjon alá céges dokumentumokat. Sesztákot a napokban a Bajnai Gordon alapította Együtt is lemondásra szólította fel.
A hét mondata: "A politikai vezetés arra tesz kísérletet, hogy az egyén munkája a közösség javát szolgálja. Ilyen értelemben Magyarország illiberális állam" – mondta Orbán Viktor kormányfő Tusnádfürdőn, a bálványosi szabadegyetemen tartott előadásában.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
