Pang a munkaerő-kölcsönzés piaca, de azért van remény

Lassú, de kiegyensúlyozott növekedés indult meg a munkaerő-kölcsönzés piacán az utóbbi egy-két évben a válság esztendeiben tapasztalt negatív trendhez képest.

  • MTI MTI
Pang a munkaerő-kölcsönzés piaca, de azért van remény

Még mindig jóval a gazdasági válság évei előtt tapasztalt szintek alatt pang a munkaerő-kölcsönzés piaca, a mobilitásra inkább csak vidéken van hajlandóság – írja keddi cikkében a Napi Gazdaság.

Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke a lapnak elmondta: lassú, de kiegyensúlyozott növekedés indult meg a munkaerő-kölcsönzés piacán az utóbbi egy-két évben a válság esztendeiben tapasztalt negatív trendhez képest, a tavalyi bővülés a bázisévhez viszonyítva 10-20 százalék körüli. 

A szakértő hozzátette, a világgazdaságot érzékenyen érintő krízis előtti szinttől még messze van az ágazat, annak ellenére, hogy egyes területeken dinamikus fejlődésnek indult az üzletmenet. Elsősorban a gyártói és termelői kapacitásaikat bővítő, ezen belül is az elektronikai és autóipari vállalatoknál van pozitív fejlemény. Ezeknél a cégeknél elsősorban a fizikai munkásokat keresik, őket ugyanis könnyebb betanítani és szezonális jelleggel alkalmazni. A nyári szabadságolások miatt azonban az irodai tevékenységre is gyakran alkalmaznak kölcsönmunkaerőt, elsősorban adminisztratív, pénzügyi, számviteli területen - erre főként fiatalokat keresnek. 

Az ágazatra a munkanélküliek körében tapasztalható rugalmatlanság is kedvezőtlenül hat. Elsősorban Budapesten és a fővárosi régióban fordul elő egyre nagyobb számban, hogy az állás nélküliek inkább a segélyt veszik fel ahelyett, hogy elfogadnák a néhány kilométernyi utazás árán elérhető munkahelyet, illetve inkább a feketemunkát választják. A távolabbi vidékeken – elsősorban a fizikai munkások – nagyobb hajlandósággal vállalják az ingázást, ami a munkaerő-toborzás változó sikerességre enged következtetni - írja az újság.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.