Ha a skót gazdaságnak az Egyesült Királyság teljes hazai össztermékén (GDP) belüli súlya a mérce, akkor Skóciára a szuverén brit államadósságból hozzávetőleg 100 milliárd font jutna.
A BBC kedd esti szakpolitikai vitájában a brit Liberális Demokraták skóciai származású egykori vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Charles Kennedy a skót pénzügyminiszter szavaira úgy reagált: ha a skót kormány nem vállalja a brit államadósságból rájutó rész törlesztését, akkor Skóciát a nemzetközi piacok a függetlenség első napjától fogva államcsődben lévőnek fogják tekinteni.
Kennedy szerint Skócia hivatalos valutaunió nélkül is használhatná tovább a fontot, de nem kapná meg a brit jegybank garanciáit, és ha a fontot emiatt eladási hullám sújtaná, akkor Skócia "megnézheti magát".
A skót kormány szeptember 18-ára írta ki a népszavazást arról, hogy Skócia elszakadjon-e a 307 éves brit uniótól. A függetlenséget pártolók és az unió fenntartásának hívei között éppen arról folyik a leghevesebb vita, hogy Skócia használhatná-e tovább a fontot, ha elszakad Nagy-Britanniától.
Alex Salmond skót kormányfő rendre azzal érvel, hogy van lehetőség a megegyezésre a fontunió fenntartásáról függetlenség esetén is, mivel ez Skócia és az Egyesült Királyság fennmaradó részének közös érdeke lenne. Salmond is többször jelezte azonban, hogy ha elmarad a megegyezés Londonnal a hivatalos valutaunióról, akkor Skócia nem vállalja át a brit államadósságból rájutó részt.
A hivatalos fontunió lehetőségét a brit kormány egyértelműen elveti. A brit pénzügyminisztérium nemrég közleményében szögezte le: "ha Skócia otthagyja az Egyesült Királyságot, otthagyja a fontot is", mivel az Egyesült Királyság nem vállalhatja azt a kockázatot, hogy adófizetőinek kelljen szükség esetén pénzügyileg kisegíteniük "egy külföldi országot és annak bankjait".
