Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Körülbelül százezer magyar ingázik naponta vagy hetente a külföldi munkahelyére, de a statisztikai hivatal azt nem tudja pontosan, hogy mennyien költöztek ki huzamosabb időre.
Kilencven-százezer között van azoknak az ingázóknak a száma, akik akár naponta, akár hetente vagy ritkábban járnak haza – erről Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke beszélt a Magyar Hírlapnak adott, hétfőn megjelent interjújában a nemzetközi vándorlásról.
A nemzetközi vándorlási statisztika viszont arra nem tud jelenleg pontos választ adni, hogy hányan költöztek huzamosabb időre külföldre úgy, hogy ott is laknak, ott dolgoznak, és az egész családjuk, háztartásuk is kint van. Ez a fajta kivándorlás mindenütt a világon nehezen mérhető jelenség, éppen abból kifolyólag, hogy mozognak az emberek – mutatott rá.
Vukovich Gabriella szerint ráadásul a vándorlás jellege is változik, sokan a migránsok közül egyik idegen országból a másikba költöznek, közben a saját országukba is visszaköltöznek egy időre. Ily módon egy hullámzóan mozgó sokaságról beszélhetünk, amelynek létszámát rendkívül nehéz mérni – fogalmazott.
A statisztikus szerint egész Európa hasonló demográfiai kihívásokkal küzd, mint mi, magyarok: néhány országban csak a bevándorlás tartja szinten a népességszámot.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ellenzéki arcok és két régi kedvenc pokémon is felbukkan – videós beszámolónk az eseményről.