A REKK modellszámításai alapján egy tavaszi hónapban bekövetkező, akár 100 százalékos gázimport-kiesés a régiónkban 7-14 százalékos áremelkedést vonna maga után. De az utóbbi években hatékonyabbá tett európai gázpiac már képes volna a kellő mennyiségű nyersanyag biztosítására. Ha viszont az oroszok például 2015 januárjában szánnák el magukat egy ilyen lépésre, akkor – amellett, hogy a keresletet ki lehetne elégíteni az orosztól különböző gázforrásból is – az áremelkedés jóval nagyobb mértékű, 12-38 százalékos lehetne.
Kaderják Péter szerint ezért is fontos Magyarország számára, hogy a szlovák-magyar határkeresztező vezeték mihamarabb elkészüljön, illetve hogy a lengyel és litván cseppfolyós gázt (LNG) fogadó terminálok építése és működésbe állítása se kerüljön csúszásba. "Ha az új infrastruktúra-elemek megépülnek, akkor a hatás egy részleges kiesésnél 10 százalék alá mérséklődik" – nyilatkozta a REKK vezetője. Hozzátéve: a szlovák-magyar vezeték üzembe helyezésével a modellszámításaik szerint idehaza 34 százalék helyett csak 19 százalék lehetne a drágulás – egy 100 százalékos orosz importkiesés esetén.
Fülöp Máté
Kaderják ezért úgy véli, hogy a jelenleg is zajló, hosszú távú magyar-orosz gázszerződésről szóló tárgyalásokon gazdaságilag indokolt volna a jelenlegi, évi 9 milliárd köbméteres importmennyiségnél kevesebbről megállapodni. Annál is inkább, mert az utóbbi 4-5 évben "eltűnt" a magyarországi fogyasztás mintegy negyede, és az beesett a 10 milliárd köbméteres szint alá.
