Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) javította az idei és a jövő évi magyar GDP-növekedési prognózisát. A szervezet a kedden nyilvánosságra hozott World Economic Outlook (WEO) jelentésben azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2014-ben 2,8 százalékkal, 2015-ben 2,3 százalékkal bővülhet.
Az IMF nyáron közzétett országjelentésében még 2 százalékos idei és 1,7 százalékos jövő évi növekedés szerepelt.
Az IMF mostani becslése szerint Magyarországon az infláció gyorsulása várható, 2014-ben 0,3 százalékkal, 2015-ben 2,3 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak. A GDP-arányos folyó fizetési mérleg többlete 2014-ben 2,5 százalék, 2015-ben 2 százalék lesz.
A valutaalap előrejelzése szerint kedvező, hogy a munkanélküliség az idei 8,2 százalékról jövőre 7,8 százalékra mérséklődik. A szervezet szerint 2014-ben magasabb lesz a magyar gazdasági növekedés a laza monetáris politika és a nagyobb közkiadások miatt, de 2015-re romlik a monetáris környezet és a fiskális politika szigorítása várható.
A régiós országok közül Lengyelországban idén 3,2 százalékos, jövőre 3,3 százalékos növekedés lehet, Csehországban mindkét évben 2,5-2,5 százalékos, Romániában 2014-ben 2,4 százalékos, 2015-ben 2,5 százalékos növekedéssel kell számolni.
Az IMF világgazdasági kilátásokat összegző, most nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint romlottak a világgazdaság növekedésének kilátásai: 2014-ben 3,3 százalékos globális GDP-növekedés várható, 2015-ben 3,8 százalékos, de ezek 0,1 százalékponttal, illetve 0,2 százalékponttal elmaradnak a nyári előrejelzéstől.
Az IMF szerint erősödtek a gazdasági növekedést fenyegető kockázatok. Rövidtávon a geopolitikai bizonytalanság és a piaci kockázati felárak megugrása lehet a gond, középtávon a gazdasági stagnálás és a potenciális gazdasági növekedés csökkenésével kell megküzdeni.
A kockázatok miatt fontos a gazdasági növekedés erősítése, a fejlett gazdaságú országokban ehhez együttesen kell alkalmazni a monetáris politika eszközeit és fiskális kiigazítást. Bizonyos országokban az infrastrukturális beruházások is segíthetik a növekedést, a strukturális reformokra pedig mindenhol szükség lenne.
A jelentés azt valószínűsíti, hogy kiegyensúlyozatlanul, de folytatódik a világgazdasági növekedés. A fejlett gazdaságú országokban a pénzügyi és a gazdasági válság hatási még mindig beárnyékolják a jövőt, de a fejlődő országok kezdenek hozzászokni a válság előttiekhez képest alacsonyabb növekedési rátákhoz.
Az IMF szerint a pénzügyi piacokon nagy volt az optimizmus, emelkedtek a részvényárfolyamok, csökkentek a kockázati felárak, alacsony volt az árfolyam ingadozás. Ezek a kedvező folyamatok azonban nem növelték a beruházásokat, és néhány esetben a piacok már elhanyagolják a kockázati tényezőket, alulértékelik azokat.
A fejlett államokban 2014-ről 2015-re 1,8 százalékról 2,3 százalékra gyorsul a növekedés üteme, a Független Államok Közösségének országaiban 0,8 százalékról 1,6 százalékra, Európa fejlődő országaiban 2,7 százalékról 2,9 százalékra. Latin-Amerikában és a karibi-térségben 1,3 százalékról 2,2 százalékra, Afrika szubszaharai országaiban 5,1 százalékról 5,8 százalékra,a Közel-Keleten 2,7 százalékról 3,9 százalékra, a kelet-ázsiai országokban 6,5 százalékról 6,6 százalékra változik a növekedés.
Az Egyesült Államokban idén 2,2 százalékos, jövőre 3,1 százalékos GDP-növekedés lesz, Németországban 1,4 százalékos, majd 1,5 százalékos, Kínában 7,4 százalékos aztán 7,1 százalékos, Oroszországban 2014-ben 0,2 százalékos, 2015-ben 0,5 százalékos.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
A külügy megtalálta Habsburg György párizsi nagykövet utódját.
A kormány indokként az állam nemzetközi célkitűzéseinek megvalósítására és a gazdasági kapcsolatok alakulására hivatkozik.
A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története is mutatja, egyik pillanatról a másikra megváltozhat valakinek az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Tovább dagad az Epstein-botrány, újabb (korábbi) elnök érintettségéről ír a sajtó, miközben az amerikai igazságügyi hivatal felvette a kapcsolatot a börtönben ülő Ghislaine Maxwellel.
Szeptember 1-én kezdődik és 2026. június 19-ig (péntekig) tart.
Az egész késő esti talkshow-formátum került végveszélybe.
A Tisza Párt elnöke szerint a dolgozószobája helyéről a politikai közösség döntene.
Arra is keresem a választ, hogy érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon. Kiderült, hogy titokban két buli zajlik egymás mellett. Földes András elsőtusványozó riportja, kormányzati divat-összefoglalóval.
Még a magyar kormányfő illiberális politikája sem riasztja el őket.