Szabó M. István
Szabó M. István

A kormány rezsicsökkentési kényszere döntött már be kéményseprő vállalkozást és hulladékkezelő szolgáltatót is, a Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft. (ZHK) azonban úgy ért el egy év alatt a működőképességének határára, hogy arra a központi árcsökkentés csak részben ad magyarázatot.

„A legnagyobb baj az - magyarázza Kiss Lajos, a 650 fős Golop polgármestere -, hogy két hete még csak körülbelül 45 ezer forintos tartozásról tudtam, most meg már kétmillió forintot kell valahonnan előteremtenem”. A harmadik ciklusát töltő polgármesterrel a  Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft. (ZHK) december 5-i közgyűlésén közölték: az általa tudott lakossági tartozáson túl a falunak S.O.S. be kell fizetnie 1 millió 300 ezer 988 forintot a 2014-es évre, és további 459 ezer 472 forintot a 2015-ös év első negyedévére – díjkompenzáció címén.

Valamint további 41 ezer forintot azért, hogy a nem fizető lakosok díjhátralékát az önkormányzat megelőlegezze. ”Ennyi pénzt a falu csak „önhikis” állami segítséggel tudna rendezni” – magyarázta Kiss Lajos, amihez azonban csak később juthatnak hozzá, ha egyáltalán. (Önhikis önkormányzat - önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzat, amely ezért az államtól igényelhet rendkívüli támogatást.)

A szemétszállítási szolgáltatással, ami portánként hétezer forintba kerül negyedévenként, eddig nem volt gond a faluban. Az tűnt csak fel többeknek, hogy a korábbi, korszerű, teljesen gépesített kukás kocsik helyett az utóbbi időben kicsit rozogább, kézi erővel üríthető szemetes autókkal dolgoznak Golopon, a kukaürítéskor olykor némi hulladék az útra szóródik, ami ott is marad.

Hogy ez a szint továbbra is megmaradhasson, a falu vezetésének terve szerint a tartozást kényszerből majd lecsípik a falufejlesztési projektekre korábban (az önrészhez, és a pályázatok elkészítésére) félretett keretből. Ami Kiss szerint már „olyan soványra fogyott, hogy még egy ilyen helyzet, és nem marad belőle semmi”.

A ZHK kukásautói
©

Egy év alatt 230 millió mínusz

A ZHK ugyan csak 2014. január 1. óta működik nonprofit cégként – előtte e jelző kimaradt a megnevezésből, de a tevékenységi kör ugyanez volt -, ám kevesebb, mint egy év is elég volt ahhoz, hogy a cég több mint 230 millió forintnyi kintlévőséggel szembesüljön. Noha a 2012-es hulladéktörvény rendelkezéseinek megfelelően alakították át a korábban is önkormányzati tulajdonú céget, de a 81 település tulajdonában lévő vállalkozást nem csak a profitmegtagadás óta nem veti fel a pénz. Abaújvártól, Bodroghalomtól Hejcén és Kékeden át Sárospatakig és Zsujtáig sok olyan falu, sőt város is van, ahol a lakók számára a negyedévenkénti 6-7 ezer forintos szemétszállítási díj is valóban komoly anyagi megterhelést jelent.

A ZHK felé tartozások közt van ugyan 2-3 éves, görgetett tartozás is, de Hercsik István, a cég ügyvezetője szerint ez csak néhány tízmillió forintra rúg. Ettől lényegesen nagyobb, mintegy 70 milliós tételt jelent a vállalkozás nem üzemi alapon felgyűlt vesztesége. A ZHK éves bevételének közel a tizedét kitevő adósság zöme közvetve a rezsicsökkentés számlájára írható (mivel az önkormányzati tulajdonú ZHK-nál a kormány által előírt díjcsökkentés a működési költség alá vitte a szemétdíjakat – a különbséget pedig a cégtulajdonosoknak, vagyis az önkormányzatoknak kell kipótolniuk). De még ennél is több, 100 millió forintot meghaladó szintre nőtt a lakossági tartozás. Jelenleg több mint 105 ezer lakónak van tartozása a cég felé. A ZHK így összességében úgy görget maga előtt 230 milliós kintlévőséget, hogy az éves bevétele mindössze 700 millió forint.

Mindezt egymás mellé rendezve érthető, hogy a december 5-én tartott céges közgyűlésen a cég ügyvezetője belengette a ZHK bedőlésének lehetőségét. A találkozón részt vevők elmondása szerint Hercsik István az önkormányzatokat mint tulajdonosokat felelősebb magatartásra kérte, és arra, hogy vegyék komolyabban az adósság kérdését, mert az már a további működést veszélyezteti. "Semmi mást nem tettem, minthogy az önkormányzati vezetéseknek hitelesen jeleztem: baj van, és most már lépni kell" - elevenítette fel a történteket a hvg.hu-nak Hercsik. A megjelent 65 települési küldött végül ezzel olyannyira egyet tudott érteni, hogy megszavazták: feladnak a saját önkormányzatuknak egy kemény hangú levelet. Amit a ZHK nevében természetesen Hercsik István írt alá és látott el a céges pecséttel.

Ez a levél - illetve annak a lényegi része landolt aztán egy sátoraljaújhelyi önkormányzati képviselő Facebook oldalán, és került így nyilvánosságra. Ebben az ügyvezető azt állítja, hogy amennyiben az önkormányzatok december 15-ig nem döntenek arról, hogy rendezik a tartozásukat, és azt december 31-ig nem kezdik el drasztikus mértékben csökkenteni, akkor a ZHK lényegében bedobja törölközőt. A némi személyeskedés és politikai felhangoknál lényegesebb, hogy a facebookos komment úgy összegezte a helyzetet, hogy "Csődhelyzetben van a Zempléni Hulladékkezelő (ZHK)", mert vagy a kintlévőségek ölik meg, vagy a rezsicsökkentés. Meg hogy januártól elöntheti Abaúj-Zemplént a szemét, mivel a ZHK Sátoraljaújhelynek, illetve további 80 másik település vezetésének levélben azt jelezte, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatást 2015-ben csak akkor teljesíti, ha az önkormányzatok nemcsak a kintlévőségek rendezéséről szóló finanszírozási megállapodást írják alá, hanem a jövő év első negyedévére már a szolgáltatás részleges előfinanszírozását is vállalják.

Hulladéktelep
©

„Ügy megoldás alatt”

A Facebook-poszt eddig különösebb hullámokat nem vert a régióban, de az akár zsarolásnak is látható levél tartalmáról, illetve a kialakult helyzetről meglepő módon több polgármester egyszerűen nem volt hajlandó a beszélni a hvg.hu megkeresésére sem.

A sárospataki Aros János arra hivatkozott, hogy az „ügy megoldás alatt” van, és a további kérdéseket elhárítva azzal le is tette a telefont, hogy a városnak egyébként sincs tartozása a ZHK felé. Májer József, bodrogkeresztúri polgármester reakciója - aki azzal hárított, hogy „nem vagyok elég tájékozott” – még furcsább, mivel annak a településnek az első embere, ahol a ZHK hulladéklerakója és -kezelő telepe működik. Ráadásul, mint később kiderült, éppen akkor mondta ezt a hvg.hu-nak, amikor Budapest felé autózott, hogy a Belügyminisztériumban a ZHK és a települések adósságának ügyében egyeztessen.

A bordogkeresztúri polgármester egyike lehet azoknak, akiket - ahogy azt egy forrás mesélte – „a megoldás keresése közben telefonon arról értesítettek, hogy minden megoldható lehet „önhikis” támogatással is”. A BM-nél lévő központi kerethez nem lehetett azonban bárkinek hozzáférnie.Ám a rendszerbe lépésre vonatkozó tiltást december 10-ig fel lehetett oldatni azzal, ha azt a polgármester az önkormányzatokért felelős államtitkáránál, Pogácsás Tibornál kéri.

Róka fogta csuka

Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere nem kapott telefonos segítséget, de nem is szégyenlős. Elismerte: a városnak 10 millió forintos tartozása van a ZHK felé. „A szolgáltatást igénybe vevő, ám nem fizetők adóssága teszi ki a tartozásunk zömét” – mondta a polgármester. A tartozás kisebbik része az önkormányzat "sara". Szamosvölgyi úgy látja: róka fogta csuka helyzetbe kerültek az önkormányzatok, mert akkor is fizetniük kell, ha a lakossági tartozásokat később esetleg nem tudják majd behajtani. Az szerinte csak elvi lehetőség, hogy egy képviselőtestület ne szavazza meg az adósság önkormányzati büdzséből történő rendezését, mert ha emiatt a közszolgáltatási feladatot ellátó ZHK végül bedől, akkor sem oldódik meg a helyzet.

A jelenlegi törvények szerint ugyanis az ügy ez esetben a Katasztrófavédelemhez kerülne, de az pedig gyakorlatilag azt eredményezné, hogy a területileg illetékes, legközelebbi szolgáltatót – vagyis a ZHK-t - köteleznék a szolgáltatás elvégzésére – melyért a céget ugyanúgy megilleti a szolgáltatási díj. „Így csak az adósság nőne, arról pedig szó sem lehet, hogy valahonnan ne vigyék el a szemetet” – érvelt Szamosvölgyi Péter. Az egykori zempléni megyeszékhely önkormányzata egyhangúan meg is szavazta már, hogy ütemezve rendezik az összes adósságukat a ZHK felé.

A NAV-nak nem ment

Tokajban kicsit más a helyzet, mivel „ami kintlévőségük van, az a lakossági nemfizetésből adódik” – mondta Posta György, frissen megválasztott polgármester. Azt a városvezetés nem tudja,  kik vannak az adóslistán, mivel ezeket az adatokat a ZHK kezeli. Így, bár az önkormányzat kötelezi magát az adósságok kifizetésére, azt egyelőre nem tudják, hogy kire kellene majd továbbhárítani. Posta szerint a tartozások behajtására a nevek ismeretében is akkor lehet valóban esélye a városnak, ha az adósnak az önkormányzattal van más pénzügyi kapcsolata is. Elképzelhetőnek tartja, hogy a szemétdíj-tartozást például a segélyből, vagy másfajta önkormányzati támogatásból írják majd le.

Ez a kérdéskör azonban meglehetősen ingoványos, mivel egyenként kell aktualizálni az adóslistákat – elkerülendő a botrányt, hogy bárkitől is többször behajtsák a tartozását. Ráadásul e tartozások kiegyenlítése, illetve behajtása jelenleg nem önkormányzati hatáskör, mert ha ma valaki nem fizeti meg a közszolgáltatási díjat, és a szolgáltató vele szemben kimeríti a díjhátralék-követelési lehetőségeit, akkor a jogszabály alapján annak adatait az adóhatóságnak adják át. A NAV illetékes a kérdéses összeg behajtására.
Az megint más kérdés, hogy a ZHK esetében ez nem tűnik jó húzásnak, mivel a NAV a mintegy 120 millió forintos kintlévőségből eddig alig 9-10 milliót tudott csak behajtani. Ennél fogva viszont reális az a feltételezés, hogy a ZHK ügyvezetője által az önkormányzatoknak postázott dörgedelmes levél hangvétele mögé azt is odalátható, hogy a hulladékkezelő cégnél úgy vélik, a települési vezetők hatékonyabbak lehetnek, mint az adóhatóság.

Vagy ha nem, akkor megfizettethető velük a lakók által be nem fizetett szemétdíj. Ha így lesz, a mostanra kialakult vészhelyzet kezelhetővé válik. Ehhez még 5-6 önkormányzatot kellene meggyőzni arról, hogy fizessenek. A kérdés ezen túl viszont továbbra is az, hogy változik-e attól a (főként lakossági) fizetési morál, ha a 81 települési kasszából most kifizetik a ZHK-nak egy év alatt felhalmozott, 230 millió forintos tartozást. Ha nem, jövő ilyenkor a ZHK ugyanide jut.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!