Skóciában szeptemberben népszavazást tartottak a függetlenségről, és a skót kormány az elszakadás esetére jelentős részben az északi-tengeri olajkitermelés adóbevételeire alapozta költségvetési terveit.

A brit kormány mellett működő Költségvetési Felelősség Hivatalának szimulációs elemzései szerint azonban Skóciának a tervezett 6,9 milliárd font helyett mindössze 1,25 milliárd font bevétele származott volna ebből a forrásból 2016-2017-ben, a függetlenség első pénzügyi évében, és a skót államháztartási hiány megközelítette volna a hazai össztermék (GDP) 6 százalékát.

Arra az évre az Egyesült Királyság egészének költségvetési előrejelzésében 2,1 százalékos államháztartási hiány szerepel.

A szimulációs forgatókönyv azzal számol, hogy a 2014-2015-ös és a 2018-2019-es pénzügyi év között a skót költségvetés teljes bevétele az olajkitermelésből 8 milliárd font lenne, vagyis kevesebb mint a negyede a skót kormány által erre az időszakra becsült 34 milliárd fontnak. A Skót Nemzeti Párt vezette edinburghi kormány ezt a bevételi becslést 110 dolláros olajár-prognózisra alapozta.

Ugyanakkor már a szeptember 18-án megtartott népszavazás napján is csak 97 dollárba került a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordója, a múlt héten pedig 60 dollár környékén járt.

A Skót Nemzeti Párt nem kis részben az északi-tengeri olajra építette a független Skócia finanszírozási tervét, és már az 1970-es években is az volt az egyik politikai jelszava, hogy az északi-tengeri olaj "Skócia olaja".

Iparági szakértők azonban jó ideje az északi-tengeri mezők hozamának gyors apadását jósolják. A brit tengeri olajkitermelői szövetség már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az északi-tengeri brit nyersolaj-kitermelés másfél évtizede, 1999-ben tetőzött, és az északi-tengeri talapzatból kitermelhető nyersolaj mennyisége 2020-ig várhatóan a legutóbbi csúcs harmada alá csökken.