Az akácháború melléktermékeként egy csapásra hét tétellel gyarapodott a hungarikumok listája. A kormányzat által védendőnek ítélt „magyar akác” és „magyar akácméz” oldalvizén beevezett a Zsolnay Kulturális Negyed, a Herz téliszalámi, Ilcsi szépítő füvei, a makói hagyma és a klasszikus magyar nóta. Ezzel 41-re bővült a vidékfejlesztési miniszter elnökletével működő hungarikumbizottság listája, amely – a törvény szerint – „a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének” számító, megőrzendő nemzeti értékeket tartalmazza.

Bár az értéktár szépen gyarapodik, a hungarikum védjegy jogilag még nem létezik. Lajstromozása folyamatban van – válaszolta a HVG kérdésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. Minden bizonnyal a minőséget tanúsító védjegyről lesz szó, amely Magyarországon belül érvényes, de „a védelmet nemzetközi szintre is kiterjesztjük” – jelezte a terveket a HVG-nek Gyaraky Zoltán, a hungarikumbizottság titkára. Azt azonban nem részletezte, mely hungarikumok esetén szükséges uniós védelem.
Nem először fordul elő, hogy piacvédelmi megfontolások miatt kap lökést a hungarikumok ügye. A Gyurcsány-kormány működése idején, 2008-ban a Négy Mancs állatvédő szervezet bojkottot hirdetett a magyar hízottliba- és kacsatermékek ellen; válaszul az Országgyűlés határozatot hozott arról, hogy a tradicionális hízottkacsa- és libamájtermelés a védendő nemzeti értékek része. Az akkori parlamenti pártok teljes konszenzusával beadott határozattal felkérést kapott a kormány, hogy alkosson törvényt a hungarikumokról. Valahová el kellett ugyanis helyezni a hízott vízi szárnyasokat, akkor pedig még csak az agrártárca által kezelt Hagyományok-Ízek-Régiók program gyűjteménye létezett.
Nagy kapkodás nem követte a májügyet, a hungarikumtörvény ugyanis csak 2012-re, végrehajtási rendelete pedig tavaly áprilisban készült el. Utóbbi nevesítette, mely területekről vár a bizottság hungarikumjelölteket; e szerint az agrár- és élelmiszer-gazdaság, az egészség és életmód, az épített, illetve természeti környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, turizmus és vendéglátás jöhet számításba.
A magyarságtudat kialakítására és a magyarság hírnevének öregbítésére hivatott hungarikumlista egy része determinált: automatikusan felkerültek rá a világörökségi helyszínek, mint az aggteleki karsztbarlangok, valamint az egyetemes szellemi-kulturális örökség tételei, mint a busójárás vagy a táncházmódszer. A továbbiak viszont már esetlegesen alakultak. Nincs központi kiválasztás, bárki ajánlhat hungarikumot, ha kitölti a szükséges adatlapot, és mellékeli az egyediséget, különlegességet igazoló dokumentumokat. Az út innen egyenesen a csúcsszervezethez, a hungarikumbizottsághoz vezethet, amely – az illetékes szakbizottság segedelmével – elbírálja a javaslatot. Ha felveszi a magyar értéktárba, akkor a következő lépés lehet a hungarikummá nyilvánítás. (A helyi jelentőségű értékek számára települési, térségi, megyei, sőt határon túli értéktárakat hoztak létre.)
A deklaráltan civil kezdeményezésekre, minél szélesebb bázisra támaszkodó kiválasztásos módszer eddigi eredménye egy kissé esetleges lista. A világ körüli útján éppen a magyar csúcsteljesítményt hirdető Rubik-kocka, a Kodály-módszer, a kürtőskalács nincs rajta – jóllehet a Medgyasszay László–Simicskó István-duó által jegyzett, a hungarikumok védelméről szóló országgyűlési határozati javaslatban szerepeltek –, ezzel szemben egy sor élelmiszer-ipari és egyéb vállalkozás terméke már felkerült rá. A Csányi Sándor OTP-vezér agrárbirodalmához tartozó Pick Szeged Zrt. nem mulasztotta el ajánlani a Pick téliszalámit, de a Béres Gyógyszergyár Zrt. vagy a Kürt Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. sem tétlenkedett: előbbi a Béres Cseppet, utóbbi a számítógépes adatmentést terjesztette fel. A hungarikumok előszobájába, azaz a nemzeti értéktárba került a 77 Elektronika Műszeripari Kft. vércukormérője is; ennek egyediségét többek között azzal támasztja alá a cég, hogy egyik változata magyarul képes kommunikálni a pácienssel.

A futballistaikon Puskás Ferenc életművét az örökséget gondozó Szöllősi György résztulajdonában álló Puskas.com Kft. ajánlotta, az egyik ajánlólevelet pedig a gázszerelőből lett felcsúti polgármester és milliárdos, Mészáros Lőrinc, a felcsúti Puskás Akadémia elnöke jegyzi. Hungarikum lett a szódavíz, amelynek kisüzemi előállítása Jedlik Ányos fejlesztése – érvelt a magyar „kultuszital” mellett a szikvizet kommendáló MOSZI Magyar Országos Fodrász, Fogtechnikus, Kozmetikus, Kéz-, Lábápoló és Műkörömépítő, Szikvízkészítő, Kelmefestő-Vegytisztító Szakmai Ipartestület. Civil kezdeményezés egy időnként főzőcskére összegyűlő baráti társaságé, a Karcagi Birkafőzők Egyesületéé, amely a karcagi birkapörkölttel ugrott egyenesen a hungarikumok közé. A hungarikumbizottság elnöke, a Karcagról elszármazott vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor bizonyára jól ismerte a receptúrát, mások szerint viszont a pörköltnek inkább csak a régiós listán volna a helye.
Az még nem világos, hogy a hungarikumtörvényben előírt passzusok, azaz az egyre gyarapodó értékek ápolása, védelme és támogatása hogyan valósul meg. Hacsak nem úgy, mint a Várkert Bazárban: az északi bazársorán található 235 négyzetméternyi terület kereskedelmi hasznosítására kiírt pályázat szerint a bérlő köteles a hungarikumlistán szereplő élelmiszerek tartására, illetve egyéb hungarikumok bemutatására és kapcsolódó ajándéktárgyak értékesítésére.
Tavaly egyébként félmilliárd forintból sáfárkodott a hungarikumbizottság, amiből 235 millió forintot pályázaton osztott el, főként gyűjtésre, kutatásokra, illetve népszerűsítésre. Az idén ugyancsak félmilliárd forint a keret, de kutatásra már nem jut belőle. Május közepén mindenesetre marketingkampány kezdődött, 140 millió forintból. Az egybeesés az akácüggyel azonban a véletlen műve, hiszen a közbeszerzési tendert még tavaly szeptemberben írták ki. A pályázatot a kormányzati megrendelésekkel jól eleresztett Bell and Partners Kft., illetve a Young and Partners Kft. nyerte el, őket még a tavalyi pénzekből fizetik.