EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A horvát jegybank adatai szerint tavaly szeptember végén a svájci frank alapú hitelek összege 23,7 milliárd kunára rúgott. Körülbelül hatvanezer állampolgárnak van svájci frank alapú hitele, amelynek több mint 92 százaléka lakáshitel.
Azóta, hogy a svájci jegybank múlt csütörtökön váratlanul eltörölte a franknak az euróval szembeni 1,20-as árfolyamküszöbét, a frank kunához viszonyított árfolyama majdnem 20 százalékkal erősödött.
A svájci deviza hétfőn 7,6607 kunán forgott a nemzetközi devizapiacon, így a deviza alapú hitelek összértéke kunában számolva nagyjából 4 milliárd kunával 27 milliárd kunára (több mint 1,1 ezer milliárd forintra) emelkedett.
A miniszterelnök bejelentése előtt a pénzügyminisztérium, a jegybank és a kereskedelmi bankok képviselői egyeztettek. A kereskedelmi bankok azzal a javaslattal érkeztek, hogy három hónapra átvállalják a frank erősödéséből származó összes terhet, és ez idő alatt keressenek tartós megoldást a devizahitelesek problémáira.
Josip Leko házelnök ugyancsak a kormányfő bejelentése előtt jelezte, hogy a kormány törvényjavaslatot terjeszt elő a devizahitelesek megsegítésére, az indítvány már pénteken napirendre kerül, azt a lehető legrövidebb időn belül megvitatják.
Zoran Milanovic rendkívüli sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a következő egy évben tárgyalhatnak a svájci frank alapú hitelek kunára való konvertálásáról, amelyhez a jegybank egyetértése is szükséges.
Arra az újságírói kérdésre, tisztában van-e a miniszterelnök azzal, hogy a döntés miatt beperelhetik az országot, Milanovic azt válaszolta: "egyedül az alkotmánybírósághoz fordulhatnak panaszaikkal. A bankok számára ez nem lehetséges, én azért vagyok itt, hogy megvédjem az állampolgárokat”.
