Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Elmeszelte az Alkotmánybíróság azokat a kezdeményezéseket, amelyek meg akarták semmisíttetni a bankok elszámoltatására született törvény kulcselemeit. A testülethez több bíró is azzal a kéréssel fordult, hogy mondja ki a bankok elszámoltatásának alaptörvény-ellenességét és törölje el a problémás részeket.
Ez volt az a törvény, amellyel a kormány és a parlament tavaly nyáron kiradírozta a bankok devizahiteles szerződéseiből az árfolyamrést, és kimondta, hogy minden egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen, amely kamat-, költség- és díjemelést tett lehetővé. Ebből a törvényből következett később, hogy a bankoknak vissza kell fizetniük az árfolyamrést, valamint a kamat-, költség- és díjemelésekkel befizettetett összegeket.
A tavaly augusztus 25-i határidőig 79 banki keresetlevél érkezett a bírósághoz. Ezekből első körben 42-t hiányosságok miatt utasítottak vissza, közülük 34 felperes adott be újra keresetet.
Stiller Ákos
A bankoknak csak azt a látszólagos kiutat hagyta a kormány, hogy bíróság előtt bizonyíthatják egyoldalú módosításaik tisztességességét, mégpedig az állammal szemben. A bírók szerint a törvény már azzal sérti az alaptörvényt, hogy az állam perelteti magát a bankokkal, miközben ő rendelkezik a jogalkotó, a végrehajtó és az igazságszolgáltató hatalommal is. A bírók azt is kifogásolták, hogy a törvény sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság elvét, mivel beavatkozik már megkötött szerződésekbe.
Az Ab szerint teljesen rendben volt
Az Alkotmánybíróság azonban nem találta megalapozottnak a kezdeményezéseket. A testület szerint nem arról van szó, hogy az állam a hatalmával visszaélve olyan helyzetet teremtett, melyben az őt perelő pénzintézetek hátrányosabb pozícióba kerültek hozzá képest. A testület magyarázata mellé kívánkozik azonban, hogy a bankok közel kivétel nélkül elveszítették ezeket a pereket.
Az Alkotmánybíróság szerint az a tény, hogy az állam egy konkrét szerződéses kikötés vonatkozásában átvállalta az igényérvényesítést a fogyasztótól, illetve a közérdekű kereset előterjesztésére jogosulttól, összhangban áll a fogyasztóvédelem alkotmányos követelményével.
Az Alkotmánybíróság szerint mivel a tisztességtelennek minősített kikötések már a szerződések létrejöttekor semmisek voltak, azokhoz joghatás nem fűződhetett volna, ezért volt szükséges, hogy az állam belenyúljon ezekbe a szerződésekbe. Az adósok jogbiztonságba vetett bizalmát ugyanis éppen az rendítette volna meg, ha a tisztességtelenség – akár a jogerőre hivatkozással – következmények nélkül maradt volna.
A határozathoz Kiss László, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt, Czine Ágnes és Sulyok Tamás alkotmánybírók pedig párhuzamos indokolást csatoltak.
