A magyar állam folyamatosan javítja a külfölddel szembeni devizapozícióját – közölte Barcza György, az ÁKK új vezére. Szerinte míg 2011-ben 44 százalék volt a deviza részarány a teljes államadósságon belül az IMF és EU-hitelekkel együtt, ez 2014 végére 36-38 százalék körülire apadt, ami jelentős csökkenés.

Arra a kérdésre, van-e konkrét ütemterve az ÁKK-nak az államadósságon belüli devizarészarány leépítésére, Barcza György azt mondta, össze kell hangolni a pénzügypolitika mindhárom fontos szereplője – a kormányzat, az MNB és az adósságkezelő – szempontjait. Mindenképpen előnyös, és a közjót szolgálja, ha összehangoltan működik a makrogazdasági politika – tette hozzá.

Barcza György szerint 2010 és 2014 között Magyarország bruttó külföldi devizaadóssága 100 milliárd euróról 64 milliárd euróra csökkent. Ez azt jelenti, hogy jelentősen csökkent a devizaadósság megújításának kockázata.

Ezzel párhuzamosan a nettó külföldi devizaadósság 42 milliárd euróról 14 milliárd euróra csökkent. Ezen belül az államnak és az MNB-nek 2010-ben 6,5 milliárd eurós nettó devizatartozása volt, míg tavaly év végén már 3,6 milliárd euró követelése. Ebben benne van a devizakibocsátások csökkentése és a devizatartalékot duzzasztó európai uniós transzferek.

Az ÁKK idén 160 milliárd forint értékben tervez kibocsátani letelepedési államkötvényt, ezen kívül devizakibocsátást nem tervez az idei évre vonatkozó finanszírozási terv szerint.

A külfölddel szemben fennálló tartozás tehát egyre inkább szétterül, többfelé tartozunk – közölte az ÁKK-vezér. Ez a diverzifikáció szerinte a jövőben is fontos cél lehet. Ha sikerül a külföldi devizaadósságnak a tulajdonosi struktúráját változatosabbá tenni, akkor több lábon állhat az adósságkezelő – mondta. Emellett meg kell fontolni, érdemes-e a dollárkötvények mellett más devizában, más piacokon is kibocsátani – jegyezte meg.

Az adósságkezelés szempontjából fontos adat, hogy a háztartások nettó pénzügyi vagyona 45 százalékkal nőtt 2010 és 2014 között. Ennek magyarázata, hogy csökkent a hitelállomány, és nőtt a megtakarítási ráta.

Emellett az utóbbi években javult az állam költségvetési hitelessége, másrészt a pénzügyi válság után a lakosság a biztonságra törekedve előnyben részesíti az állampapírokat más befektetési eszközökhöz képest.

Mindennek köszönhetően jelentősen nőtt az állampapírok iránti lakossági kereslet. A lakossági tulajdon aránya a 2010-es 2 százalékról 9,5 százalékra emelkedett 2014 harmadik negyedévében. Vagyis ma az államadósság csaknem tizede lakossági kézben van. Ez is növeli a diverzifikációt – emelte ki az ÁKK új vezetője.

Mindez – a külfölddel szemben fennálló devizaadósság jelentős csökkenése és a lakossági tulajdon növekedése – abba az irányba hat, hogy Magyarország helyzete nagyon sokat javult pénzügyi kockázati szempontból – tette hozzá Barcza György.

A gazdasági növekedést és a kilátásokat, a javuló tendenciát figyelembe véve indokolt, hogy a hitelminősítők idővel lépjenek – közölte Barcza.

Szerinte furcsa, hogy a hitelminősítők ugyanabban a kategóriában értékelik Magyarországot, mint öt éve, holott óriási változások történtek ez idő alatt: a pénzügyi szektor sokkal stabilabbá vált – javult a hitel-betét mutató, csökkent a devizakitettség –, emellett az alacsonyabb kamatoknak és a csökkenő adósságrátának köszönhetően jelentősen csökkentek az állam kamatkiadásai az elmúlt években – sorolta.

Az államadósság a legfrissebb adatok szerint a hazai össztermék (GDP) 77 százalékán áll. A 2,5 százalékos hiány és több mint 4 százalékos nominális növekedés mellett évente 1,5-2 százalékponttal tud csökkenni az adósság, és így egyre közelebb kerül az alaptörvényben és a stabilitási törvényben megfogalmazott, 50 százalékos küszöbhöz – mondta.

Az ÁKK új vezetője megjegyezte, belföldön kompetitív piac alakult ki, ennek is szerepe van abban, hogy ilyen alacsony hozamok mellett lehet kibocsátani. A 3 éves államkötvények hozama idén 2,3-2,5 százalék körül, az ötéves papíroké 2,5 és 3 százalék között alakult. A tízéves lejáratú államkötvények hozama 3 és 3,5 százalék között volt. A diszkont kincstárjegyek futamidőtől függően 1,7-1,8 százalékos átlaghozamon keltek el.