Nem állunk távol attól, hogy a Raiffeisen Bank ügyfelei sárgáról kékre váltsanak. A hvg.hu több forrásból úgy értesült, előrehaladott tárgyalásokon van túl az Erste Bank és a Raiffeisen Bank, hogy előbbi megvegye utóbbi lakossági üzletágát vagy akár az egész magyarországi bankot. Tudomásunk szerint a magyar kormány egyáltalán nem bánná, ha létrejönne az üzlet, az egyezkedés értesüléseink szerint a kabinet jóváhagyását is bírja.

A Zeusz jól halad

Pár hónapja banki körökben már elkezdett terjedni, hogy a két osztrák hátterű bank között elkezdődtek a puhatolózó megbeszélések arról, hogy az Erste megvásárolja a Raiffeisen magyar leánybankját vagy annak egy részét. Ez a tapogatózás hol felgyorsult, hol alábbhagyott (ilyen volt például a kitiltási botrány vagy az Oroszországot érintő uniós szankciók élesedése idején), de az elmúlt hetekben az Erstén belül újra lendületet kapott a Raiffeisen megvételét célzó, a vételi szándékkal fellépő hitelintézeten belül Zeusznak elnevezett projekt. Forrásaink elbeszélése szerint mostanra több lényeges kérdésben megegyeztek a felek, de apróbb simítások még hátravannak, még bármelyikük meggondolhatja magát. Hallottunk azonban olyat is, hogy ennél is tovább jutott a folyamat, az üzlet már meg is köttetett, de a bejelentés még hátravan.

Mindkét bankot megkerestük. Az Erste nem cáfolta információinkat, igaz, kategorikusan sem ismerték el a Raiffeisen megvételét, az általánosságban megfogalmazott válasz mégis azt hangsúlyozza, az Erste a jövőben is vevőként léphet fel a piacon. "Az Erste Bank Hungary Zrt. és anyavállalata, az Erste Group hosszú távra tervez Magyarországon az ügyfelek igényei szerint kialakított univerzális banki és befektetési szolgáltatásokkal, kiterjedt fiókhálózattal és dinamikusan fejlődő elektronikus csatornákkal. A bank növekedésorientált stratégiájának keretében több üzletfejlesztési és akvizíciós lehetőséggel élt eddig is (pl. 2012-ben a BNP Paribas privátbanki üzletágának megvásárlása), és a jövőben is nyitott a növekedési lehetőségekre." Cikkünk megjelenése után viszont az Erste Bank Csoport szóvivője közölte: nem tárgyalnak a Raiffeisen magyar leánya vagy a lakossági üzletág megvásárlásáról.  

A Raiffeisen röviden annyit írt: piaci híreket nem kommentálnak.

A Raiffeisent egy ideje terhelik a magyar leány nehézségei

Előfordult az elmúlt években, hogy a Raiffeisen osztrák vezérei nem titkolták, feladhatják a magyar hídfőállást, mert nálunk a magyar kormány a végtörlesztéssel, a bankadóval, most pedig a devizahitelek forintosításával olyan kedvezőtlen környezetet teremtett, amelyből a magyar leánybankjuk eladásával is kitörhetnek. Tavaly a – mostanra amúgy végelszámolás alá került, Töröcskei István érdekeltségébe tartozó, de 49 százalékban a magyar állam tulajdonában álló bank – Széchenyi Bankkal folytatott tárgyalásokat a Raiffeisen. Az osztrákok végül elálltak az ügylettől, nem fogadták el a Széchenyi Bank 1 eurós ajánlatát. Azt követően, hogy tavaly nyáron Karl Sevelda, a Raiffeisen Bank International vezérigazgatója kilátásba helyezte a magyar leánybank eladósorba helyezését, az elmúlt hetekben a Raiffeisen-csoport vezére újra azt pedzegette, hogy a közép-európai jelenlétüket felülvizsgálhatják, és egy-két országot otthagyhatnak. Egy másik Raiffeisen-vezető pedig arra tett célzásokat, hogy nem nézhetik tétlenül, ha a magyarországi üzletág lehúzza a csoport eredményét, veszteséget termel jó ideje. (A Raiffeisen Közép és kelet-európai problémáiról bővebben olvashat a HVG csütötörtökön megjelenő számában.)

A Raiffeisent nem csak a magyar kormány kérlelhetetlenül keresztül vitt intézkedései ütötték és ütik meg. A jegybanki kamat az elmúlt két és fél évben óriásit zuhant, a banki hitel- és betéti kamatok is ennek megfelelően apadtak. Alacsony kamatkörnyezetben pedig a banki kamatmarzs (a hitel- és a betéti kamatok különbsége) is szűkül, kevesebb nyeresége származik abból bármilyen banknak. A Raiffeisent azért érinti ez a bankok jó részénél kedvezőtlenebbül, mert a 2008 őszén kitört pénzügyi világválság előtt nyomottabb kamat mellett hitelezett, vagyis a többiekhez képest kisebb kamatfelárral adta a hiteleket. Ebből kell most alábbadni a kamatok süllyedésével. Ennek tetejében pedig bukott, nem fizető hitelek – ahogyan más magyarországi bankoknál is – a Raiffeisennél is vannak. A Raiffeisen pedig viszonylag kis banknak számít Magyarországon.

Ezek összességében eredményezik azt, hogy nemcsak az elmúlt pár évben kellett súlyos veszteségeket lenyelnie a magyar leánybanknak, hanem a következő esztendők sem kecsegtetnek jó eredménnyel.

A jobb bőrben levő Erste Banknak kapóra jönne a Raiffeisen – lakossági – ügyfeleinek átvétele. Általánosságban igaz, hogy két bank egyesülésével a bevételek összeadódnak (ha van is ügyfélelvándorlás, az minimális, ráadásul két hasonló üzleti kultúrájú banknál, mint az Ersténél és a Raiffeisennél, ez végképp nem lenne számottevő), de a költségeken sokat lehet fogni: nem kell annyi felső- és középvezető, IT-rendszerből sem kell kettő, annyi bankfiókot sem kell fenntartani. Hüvelykujjszabályként szokták mondani bankárok, hogy két bank összeolvadásával a bevételek duplázódnak, a költségek pedig csak úgy 30 százalékkal emelkednek.

Haragosból egyetértők lettek

A magyar állam tudomásunk szerint eredetileg gondolkodott abban is, hogy folytatja a bankvásárlásokat (az MKB és a Budapest Bankot vették meg egy év alatt), de a Raiffeisen Bank osztrák anyabankjának vezetése most sem volt hajlandó minimális összegért lemondani a magyar leányról. (A kormány ugyanúgy jelképes összeget ajánlott értesüléseink szerint, mint a Széchenyi Bank, de egyik forrásunk szerint arról nem tett le a kabinet, hogy a Raiffeisen vállalati üzletágát vegye meg, akár az államivá vált MKB vagy a hamarosan állami tulajdonba kerülő Budapest Bankon keresztül.) A kormány azonban nem feltétlenül az állami tulajdonba kerülő bankok körét szeretné növelni, hanem a Magyarországon működő bankokat ritkítani. Több ízben elmondták kormányzati tisztségviselők és jegybanki vezetők, hogy – nemzetközi példákból is kiindulva – az ország méretével 5-6 nagyobb bank fennmaradása állna összhangban, ennél azonban most több van. A magyar kormánynak ezért nem lenne ellenére, ha a két osztrák hátterű bankból az egyik bekebelezné a másikat.

Az is jelzésértékű, hogy egy-két éve is még kifejezetten ellenséges volt a hangulat az Erste osztrák vezérei és a magyar kormány között (és a hazai leánybank vezetése is többször bírálta a magyar kormány intézkedéseit), ennek a feszültségnek mára nyoma sincs a két fél között. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Figyelőnek adott decemberi interjúban nem is rejtette véka alá, hogy Orbán Viktor kormányfő megbízásából ő tárgyalt Bécsben az Erstével és a Raiffeisennel, és az Erstének stratégiai céljai vannak nálunk, erős pénzintézetnek számít idehaza, ezért kiemelt figyelmet érdemel. A Raiffeisenről más kimenetelre utalt Lázár, amikor azt mondta, hogy "a Raiffeisen helyzete lehet, hogy más, szeretnénk, ha a jövőről velük is szót tudnánk érteni". A két bank azt erősítette meg, hogy megbeszéléseket folytattak a magyar kormánnyal, a Raiffeisen azonban hangsúlyozta, hogy tárgyalásokról nincs szó.

Az Erste anyabank osztrák vezére (Andreas Treichl) és a magyar leány vezetője (Radován Jelasity) értesülésünk szerint pár héttel ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank vezetésével találkozott, ott szóba kerülhetett a Raiffeisen vagy egy részének megvétele is.

Annyira egy húron pendül az Erste és a magyar kormány mostanában, hogy az Erste – elsőként az itteni bankok közül – stratégiai megállapodást köthet Orbánékkal. Egy a tárgyalásokra rálátó, magas rangú kormányzati forrás a hvg.hu-nak elárulta, hogy a kormány tervei szerint a stratégiai megállapodást már a jövő héten bejelenthetik. Azt mondta, nagyon sokat dolgoztak a megállapodáson, de az időpont még előkészítés alatt van. A tervek szerint a bejelentésre Magyarországra érkezik az Erste osztrák vezére is. Úgy tudjuk, a megállapodást a kormány fontos kommunikációs manővernek szánja, kiváló alkalom lesz arra, hogy egy bankvezér elégedettségének adjon hangot a kormány gazdaságpolitikáját illetően. A kommunikációs húzás állítólag az elmúlt hetek kampányába illeszkedik, amely az Orbán-kormány sikereit emeli ki, például a Merkel- és Putyin-látogatással, vagy éppen a devizahitelesek megmentésével kapcsolatban.

A kormányszóvivői iroda információinkra reagálva annyit írt, hogy "a megnevezett osztrák bankokkal stratégiai együttműködésről és állami hitelintézeti portfólió kibővítéséről tárgyal a kormány. Ennek eredményéréről a tárgyalások és az ügymenet összetettsége miatt azonban nem tudunk még tájékoztatást nyújtani".

Az Erste Bank a stratégiai megállapodással kapcsolatban annyit írt megkeresésünkre, hogy "az Erste Csoport, az Európai Unió keleti felében működő bankcsoportként valamennyi országban kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik a mindenkori kormányzattal, pénzügyi stratégiájának egyik célja, hogy univerzális banki tevékenységével támogassa a csoport országainak gazdasági fejlődését".