Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A csütötrökön megrendezett portfolio.hu konferencián Fellegi Tamás és Király Júlia előadása után egy kerekasztal beszélgetésen Csaba László közgazdász, Bod Péter Ákos egykori MNB elnök és Jelasity Radován az Erste Bank elnök-vezérigazgatója az IMF megállapodás valószínűségét és annyak következményeit boncolgatta.
Kiinduló pontként Csaba László nagy nyilvánosság előtt "bevallotta": abban reménykedett, hogy a kormány és az IMF már januárban elkezdenek tárgyalni. Bod Péter Ákos szerint viszont tipikusan "nem akarásnak nyögés a vége” helyzet alakult ki, pedig minél előbb meg kell állapodni. Az Antall-kormány egykori minisztere abban reménykedik, hogy erre még május előtt sor kerülhet még akkor is, ha a továbbiakban is felmerülnek majd nehézségek, mert "az IMF-nek és az EU-nak sincs oka arra, hogy lebegtetés tartós maradjon" - mondta Bod Péter Ákos.
Hitel? Kinek?
Jelasity Radován szerint 10-12 milliárd euró a hitelállomány tűnt el a bankrendszerből, pedig a végtörlesztések jelentős részét "szalmazsákokból" előkerült pénzből fizetté. És ehhez a mintegy 800 milliárd forinthoz képest csak a negyede történt hitelből, miközben a meglévő megtakarítások jelentős része most elment a végtörlesztésre. A bankvezér a közeljövőt illetően sem túlzottan optimista; elmondása szerint 2011-ben a végtörlesztés nélkül annyi hitelt folyósított az egész bankrendszer, amennyit 2008-ban csak az Erste folyósított. Emellett az is problémát jelent, hogy a vállalati kliensek egyre nagyobb mértékben közvetlenül külföldről veszik fel a hiteleket.
Bod Péter Ákos felvetése szerint az is kérdéses, hogy van-e egyáltalán kereslet a hitelre, mert a tipikus magyar vállalti viselkedés tavaly is, idén is alapvetően kiváráson alapul. A közgazdász csak remélni tudja, hogy a 2012-es év gazdpol értelemben konszolidált lesz, és utána új gazdaságpolitikai szakasz kezdődhez el. Csaba László ehhez hozzátette: vannak olyan tényezők (mint a várakozás, bizalmatlanság és a bizonytalanság), amelyek gazdaságilag nem nagyon kezelhetők. Illetve: ha a kormány előállna egy középtávú tervezettel, akkor az megnyugtathatná a befektetőket. Jelenleg ugyanis Magyarország megítélése rosszabb, mint a költség és a kockázat alapján látható teljesítménye alapján lehetne. És ha a semmittevés politikája válik meghatározóvá, akkor továbbra is romlani a helyzet.
Fékeket és súlyokat a rendszerbe!
- Az, a gyakorlat több ezer éves, hogy az állam onnan veszi el a pénzt, ahol talál - arra hivatkozva, hogy azt a haza érdeke megkívánta - fejtegette Bod Péter Ákos. Azt, hogy kell a pénz, a bankok el tudják fogadni, de a probléma az, hogy ez Magyaroroszágon összekapcsolódott azzal, hogy közben elmarasztalják őket. És ez nem jó - mondta az MNB korábbi elnöke. Jelasity szerint ezért is fontos az IMF megállapodás, mert a tárgyalások egyik fő célja az, hogy legyen egy iránytű, amivel ezen az akadálypályán végig lehet menni. Fontos, hogy megjelenjenek a fékek és a súlyok a rendszerben, így a befektetők biztonságból lássák, milyen irányba mennek a dolgok.
Király Júlia - lényegében a végszóra érkezve - azt mondta: a megállapodás nem a cél, hanem csak egy kötelező állomás. Ha létrejön is az IMF/EU megállapodás, attól még "nem lesz egyszerre minden szép és jó" - mondta, hozzátéve: de így Magyarország ráállhat végre egy hosszútávú, hiteles adósságcsökkentő pályára.
