Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az Átlátszónak adott igazat első fokon a Fővárosi Törvényszék, és kötelezte a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy 30 napon belül adja ki az MNB igazgatóságának határozatait attól kezdve, hogy Matolcsy György jegybank elnök lett, vagyis 2013. március 4-től egészen 2014. április 23-ig. Ebből kiderülhetnek érdekes dolgok egyebek mellett az ingatlanvásárlásokról és a jegybanki alapítványokról. A jegybank még fellebbezhet és másodfokra viheti az ügyet.
Az MNB szerint az információszabadságról szóló törvénynek a testületi döntések közzétételére vonatkozó szabálya „a Magyar Nemzeti Bankra nem értelmezhető” – írja az Átlátszó. Pedig az igazgatóság irányítja a jegybank működését, és ez a szerv hozza meg a gazdálkodásra vonatkozó stratégiai döntéseket éppúgy, mint ahogy az MNB szakmai terveit, programjait is jóváhagyja.
Adatigénylés nélkül is közölniük kellene
Az Átlátszó tavaly áprilisban küldött adatigénylést az MNB-nek, és kérte az igazgatóság üléseiről készült jegyzőkönyveket, emlékeztetőket, valamint az igazgatóság döntéseit és állásfoglalásait. Emellett kérte az MNB felügyelőbizottságának üléseiről készült jegyzőkönyveket, emlékeztetőket, továbbá a felügyelőbizottság 2013. március 4-ét követően meghozott valamennyi döntését és állásfoglalását.
Túry Gergely
Az MNB az előírt határidőn belül nem válaszolt, majd – arra hivatkozva, hogy az adatigény túl széles körű, illetve döntés előkészítő anyagokat érint – megtagadta az adatok kiadását és kérte az Átlátszót, hogy pontosítsa a kérését.
Az Átlátszó ezért kérte a bíróságot, hogy kötelezze az MNB-t az igazgatósága által hozott döntések kiadására. A portál álláspontja szerint az MNB-nek a törvények alapján külön adatigénylés nélkül is a honlapján közzé kellene tennie a testületi szerveinek döntéseit és jegyzőkönyveit.
Az MNB ezzel szemben azt állította, a portál adatigénye nem csak elviselhetetlenül nagy terhet ró rá, de szembe megy a közérdekű adatigénylés törvényi céljával, „egyértelműen obstrukciós jellegű”, valójában a közérdekű adatkezelő feletti teljes, annak gazdálkodására is kiterjedő ellenőrzést, kontrollt célozza. Az MNB azt is felhozta, hogy az adatkérés teljesítése „egyéb tevékenységeinek gyakorlásában lényegesen hátráltatná és akadályozná, ezzel jelentős nemzetgazdasági kárt okozna”.
Az MNB azzal is védekezett, hogy nem is perelhetett volna a portál, mert a jegybank nem tagadta meg az adatkérés teljesítését, csak pontosítást kért. A bíróság szerint azonban pontosíttatni csak bizonytalan tartalmú igénylést lehet, az Átlátszóé viszont egyértelmű volt.
Az MNB másik érve az volt, hogy vannak olyan adatok, amelyek 10 vagy akár 30 évig nem nyilvánosak. A bíróság ezt elfogadta, így az MNB-nek a kiadott igazgatósági anyagokból ki kell takarnia a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékképzés során hozott egyedi ügyletekre vonatkozó adatokat.
