szerző:
hvg.hu

Hétfő hajnalban a Buda-Cash Brókerház központi épületéhez több sötét autó járt be, valakik nagyon pakolásztak ott, mesélte a hvg.hu-nak egy szemtanú. Az egyik férfi egy jól megpakolt zsákot vonszolt. A BC ügyfelei közül vannak nagyon dühösek, és vannak, akik szerint nem volt nyomulós a brókercég. De még mindig sok a kérdőjel, miközben önkormányzatok sok tíz- és százmillió forintja befagyott, jövő héten nem lesz miből fizetni az alkalmazottakat és a segélyeket, ha nem változik addig a helyzet.

Durván 14-18 órával az előtt, hogy a rendőrség hétfőn este megszállta volna a Buda-Cash Brókerház Ménesi úti központi épületét, valakik valamit pakoltak ott, legalábbis egy forrásunk szerint. „Hétfő hajnali 2 óra tájban hat sötét színű autót láttam a Buda-Cash Brókerház Ménesi úti parkolójában” – mesélte egy, a brókercég székházával szemben lakó nő a hvg.hu-nak, aki pont rálát az épületekre, és szokatlannak tartotta az esetet, korábbról nem emlékszik hasonlóra az épületnél.

Először az vált számára gyanússá, hogy az épület legalsó szintjén fel volt kapcsolva a villany, hétvégén általában senkit sem lehetett látni az irodaház környékén. Amit ennél is furcsábbnak talált, hogy a szomszédos épület egyik emeleti helyiségében világos volt, és egy férfit látott kijönni a házból, aki egy láthatóan nehéz, fekete kukászsákot húzott maga után. „Azt gondoltam, ilyenkor csak nem takarítanak” – mesélte a szemtanú. Nem látta, hogy az egyik parkoló autóba rakták-e be a zsákot. A nőt mindenesetre eddig még nem kérdezték ki a rendőrök. A hvg.hu olyan szomszédot nem talált, aki megerősítette volna a hajnali órákban állítólagosan történteket.

A Buda-Cash Brókerház épülete a Ménesi úton
©

Egy kicsit elbújtatva forgatták a pénzt, olykor nem is jó eredménnyel

Ha tud valamit az ügyről, a szereplőkről, érintettekről, vagy a Buda-Cash ügyfele volt, kérjük, írjon az [email protected] címre. Köszönjük.

A Buda-Cash ügyfelei is beszéltek tapasztalataikról a hvg.hu-nak. Egyikük dühösen mesélt a brókercégről, egyrészt, mert amikor Trend portfóliókezelésre (vagyonkezelésre) kötött szerződést a BC-vel, egy év múlva 15 százalékkal kevesebb volt a számláján. Másrészt, amikor szerette volna megtudni, hogy a 15 százalékos veszteség hogyan jött össze, mennyi jutalékot szívtak le a számlájáról, és mennyi a kereskedési mínusz, a vele kapcsolatban levő bróker állítása szerint kijelentette, ilyen adatot nem áll módjukban kiadni. A brókere felajánlotta neki, ha újra befekteti náluk a maradék pénzt, az esetleges hasznot teljes egészében megtarthatja, nem fognak sikerdíjat felszámítani. Sikerdíjat bajosan is emeltek volna le, mert a 15 százalék mínuszt újabb pár százalék veszteség fejelte meg pár hónap alatt.

Olvasónk nem ahhoz volt szokva, amit a BC-nél kapott, vagyis hogy nem tudta követni, pontosan mikor, milyen ügyletet köt a brókercég és mennyi díjat számol fel ezért, egy korábbi brókercégnél minden üzletről azonnal értesülhetett.

Arról, hogy mennyire voltak agresszívek a BC brókerei, azt mondta, nem beszéltek lyukat a hasába, nem győzködték rámenősen, inkább sokkal kitartóbbak voltak, mint más brókercég ügynökei.

Nem mindenki mérges

„Nem ők akviráltak, én kerestem meg a Buda-Casht” – mondta lapunknak egy másik, a felfüggesztett brókercéggel nem is először üzletelő ügyfél, aki tavaly nyáron valamivel a kártérítési plafon – azaz 20 ezer euró, úgy 6 millió forint – feletti összeggel szintén Trend portfólió-kezelési szerződést kötött. A cégen keresztül már évekkel korábban részvényekbe invesztáló – ám ezekből azóta kiszállt – befektető nem erősítette meg a brókercég agresszív nyomulásáról szóló véleményeket. Szerinte a társaság őt felkereső kereskedője korrektül vezette elő a befektetési ajánlatot. Nem találta erőszakosnak a meggyőzési folyamatot sem, „a döntés mindig nálam volt, ha érdekelt az ajánlatuk, belevágtam”. A magánbefektető úgy véli, „ez az üzletkötő dolga”, és aki ilyen módon akarja gyarapítani pénzét, annak az esetleges veszteségekkel is számolnia kell.

A befektetési szerződés előkészítése során hozamajánlatot nem tettek az ügyfélnek, de a tájékoztatóban feltüntették a korábbi évek hozamait, igaz, megjegyezték, hogy ez semmilyen garanciát vagy ígéretet nem jelent. (A Trend az elmúlt tíz évben volt, hogy mínusz 17, volt, hogy plusz 67 százalékot fialt.)

Megvan-e a pénz

Az egyik, nevének elhallgatását kérő ügyfél gyorsan reagált szolgáltatójának beborulására: emailt írt a befektetővédelmi alapnak, a brókerének a portfólió, a számláján lévő értékpapírok további sorsáról, illetve a kártalanításról érdeklődött. Azt kizártnak tartja, hogy ügyfélszámláján ne szerepelnének a közölt értékpapírok – alapvetően állampapírok, de a pontos összetételt nem tudja. Ezt legutóbb januárban ellenőrizte a BC által megadott internetes ügyfélszámláján, akkor „minden ott volt”. Tegnap délelőtt személyesen is konzultált az üzletkötőjével, aki szerint „az összes ügyletet lezárják függetlenül a lejárat idejétől”.

„A meglévő részvényportfólió nem esik a felszámolási alapba” – legalábbis így értesült egy másik olvasónk üzletkötőjétől, akivel ugyancsak tegnap konzultált. Belenéztek a nyilvántartásokba és mind a Keler, mind a BC saját nyilvántartása szerint megtörténtek az online részvényvásárlások, így a papírok a befektető nevén vannak. (Ezt megelőzően 2014 tavaszán ellenőrizte a papírok meglétét.) Így arra számít, hogy a részvények további birtoklása a BC nehézségei ellenére sem jelenthet problémát. Ezt támasztja alá egyébként az is, hogy az osztalékfizetések esetén nem csak a BC-től kapott értesítést, hanem a kibocsátóktól is.

„Valamivel több mint 3 év alatt összességében 30 százalékos hozamot ért el az OTP- és MTelekom-papírokból álló részvénycsomagom, amellyel a Buda-Cashen keresztül kereskedtem” – mondta lapunknak egy harmadik, a bedőlt szolgáltatót közvetítőkét használó ügyfél. Befektetőnk gyakorlatilag semmit nem bízott a közvetítőre, maga adott-vett – online, nem telefonon – és így ért el „a folyószámlabetétnél nyilván nagyobb, de semmiképpen sem kiemelkedő” hozamokat, amiket folyamatosan visszaforgatott, de friss tőkét nem vont be. Az ügyfél szinte véletlenül került kapcsolatba a BC-vel, egy korábbi munkaadója dolgozói részvényeit a brókercégen keresztül juttatta és kezelte. Miután emberünk ezektől a papíroktól megszabadult, „ott volt az ügyfélszámla, pénz is volt”, belépett a részvényjátékba.

A BC más, ugyan kockázatosabb, de magasabb hozammal kecsegtető konstrukciókat is kínált, „valutapárokról, a Trendről is beszéltünk, de ezekben csökkent volna a befolyásom a dolgok alakulására”, így nem kért ezekből. A termékek kínálása során nem volt erőszakos a BC, bő egy év alatt 1-2 próbálkozás, ha volt. „Se hideg, se meleg” – válaszolta arra a kérdésre, hogy milyenek a tapasztalatai a BC-vel való üzletelésről.

Az ügyfél brókere amúgy értetlenkedett egy sort, nem tudják ugyanis hova tenni azt a 100 milliárdos összeget, amelyet a jegybank dobott be két napja mint lehetséges kár. „Nem vizsgálódik senki, nem vittek el és nem foglaltak le semmit” – állította neki a brókere. Szerinte inkább a tulajdonosok felé tett, a politika felől érkező jelzésnek lehet értelmezni a történteket.

Megbicsaklik a történet

Az alig pár héttel ezelőtt a BC-nél még csak apró-cseprő hibákat találó Magyar Nemzeti Bank keddi közleménye és a sajtótájékoztatón elmondottak alapján nem lehet tudni, hogy a Buda-Cash-csoport mely tagjánál vagy tagjainál észleltek szabálytalanságot, és azt sem, hogy pontosan mit találtak. A felmerült forgatókönyvek alapján egyelőre csak valószínűbb és kevésbé valószínű szcenáriók vannak. (A témával a csütörtökön megjelent HVG is foglalkozik.)

Az, hogy másfél évtizeden át csaltak az elszámolásokkal a brókercégnél, nagyon nehezen hihető, bár nem kizárt, ahogyan azt tegnapi cikkünkben is felvetettük. Az ügyfelek pénzének az elsikkasztásához egy tökéletesen záró, párhuzamos elszámolórendszert kellett volna üzemeltetni, úgy, hogy az a külvilág számára mindvégig titokban maradjon. Ez több okból is nehezen elképzelhető: egyrészt, egy ilyen működtetéséhez külön emberek kellenek, vagy a meglévő munkatársaknak kell a munkaidejükön kívül a lepapírozással foglalkozniuk. Ennek a piacon híre ment volna: akár úgy, hogy valaki kikerül a rendszerből és az információ kiszabadul, vagy egy elrontott elszámolás buktatja le a rendszert.

A pénzügyi felügyelet több nyilvántartásból dolgozik, melyeket a felügyelet keresztreferenciaként használhat: a Buda-Cashen kívül a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Zrt. is napi riportol a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB-nek, ahogy a tőzsdei forgalmat is lejelenti a Budapesti Értéktőzsde. Egy ilyen mérvű csalássorozatnak heteken belül ki kellett volna derülnie a meglévő lejelentési párhuzamosságok miatt. Egy ellenőrzésnél ki kellett volna buknia, ha különbség van az elszámolások szerinti és a valós készletek között.

Sokkal valószínűbb, hogy az MNB reakcióját az válthatta ki, amire korábban mi is utaltunk: az ügyfelei nevében eljáró Buda-Cash Vagyonkezelő Rt. nagyot bukhatott a svájci frank árfolyam-elengedésén, és könnyen elképzelhető, hogy a pozíciók zárása a külföldi bank felé a Buda-Cash alapkezelőjénél okozott többmilliárdos veszteséget. (Az ott elhelyezett letéti betétből fedezték a veszteséget.) Ez azonban csak néhány milliárdos lehet, semmiképp sem az az összeg, amit az MNB közölt. Ez alapján sem a 15 éven át tartó visszaélés-sorozat, sem a 100 milliárdos csalás nem igazolható. Ugyanakkor elképzelhető, hogy az MNB annak a hírére, hogy többmilliárdos veszteség van az alapkezelőben, minden számlát zár alá helyezett, amit nem feltétlenül kell túlreagálásnak tekinteni. Egyszerűen utána akarnak járni, hogy mi történt és minimalizálni a veszteségeket – már ha ezen kívül valóban nem történt semmi.

Miből lesz jövő héten fizetés és segély?

Nagyon sok önkormányzat úgy került most szorult helyzetbe, hogy a számlavezető bankjuk egy olyan takarékszövetkezet volt, amely az állami integráció elől bement a Buda-Cash-csoport szárnyai alá, és bankká alakult.

A siklósi önkormányzatról már a botrány kirobbanását követően kiderült, hogy mintegy 170 millió forintja ragadt bent a számlavezető bankjánál, a DBR bankcsoportnál, és hogy a térség egészségügyi-szociális intézményei is mintegy 20 millió forinthoz nem férnek hozzá.

A hvg.hu pécsi tudósítója szerint még a siklósinál is rosszabbul járt a szintén Baranya megyei (siklósi kistérséghez tartozó) Beremend Önkormányzata, amelynek 200 millió forintja bánja a számlák zárolását. Rajta kívül a Siklóstól 8 kilométerre fekvő Nagyharsány sem fér hozzá a számláján lévő 35 millió forinthoz.

Észak-Borsodban Parasznya Község Önkormányzata járt pórul, amely a helyben elérhető Kazincbarcika és Vidéke Takarékszövetkezettel kötött számlavezetési szerződést. A takarék 2013-ban csatlakozott a Buda-Cash tulajdonosainak érdekeltségéhez, emiatt érinti most a pénzügyi zárlat. Horváth Jánosné polgármester a hvg.hu miskolci tudósítójának elmondta, hogy az 1200 fős településnek 16 millió forintja ragadt bent, ebből 6,8 millió forint a közfoglalkoztatottak bérelőlege, 6 millió egy befektetési garancia, aminek a kifizetése akkor történik meg a vállalkozó felé, ha a kivitelezési munkák a meghatározott időn belül elkészülnek. A további tételeket a befolyt önkormányzati adók, a beérkezett állami finanszírozás és több kisebb tétel teszi ki.

A parasznyai polgármester kedden 13 órakor kérte a fiókvezetőtől, aki egyben önkormányzati képviselő, hogy intézkedjenek arról, senki ne utaljon pénzt a számlájukra, az államkincstár is leállítatta az esedékes finanszírozást. A település azóta az OTP-nél új számlát nyitott, majd az OEP-pel is tárgyalt, hogy a közeli Pitypalatty-völgyben végzett védőnői szolgáltatásuk után se utalják az összeget a régi számlaszámukra. Bennragadt még 6 millió forint megtakarítás, amit pályázati önrészek befizetésére tartalékoltak és a hátrányos helyzetű faluban ez sok pénznek számít. Horváth Jánosné polgármesternek az NGM-től van egy ígérete, hogy kisegítik őket. Úgy tudjuk, Borsodból Bodrogkeresztúr is érintett, de szerdán se a polgármestert, se a jegyzőt nem sikerült elérnünk.

Hasonló cipőben jár a Heves megyei Abasár, amelynek az Abasári Takarékszövetkezetnél volt számlája, és ugyanúgy kerültek kapcsolatba a Buda-Cash-csoporttal, mint Parasznya. A település most mintegy 40 millió forintjához nem jut hozzá, ebből a legfájdalmasabban érinti a helyieket a folyó pályázatok és az elszámolások összege.

A Pécsi Stop jelentette, hogy a pécsi Kertvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet – amely 4000 lakást kezel, így 10-15 ezer emberrel van kapcsolatban – szintén gondba került, mert a számlája a DRB Banknál van. De nemcsak a szövetkezetet, hanem sok kertvárosit is érint magánszemélyként a probléma, akik a fiókok közelsége miatt szintén ott nyitottak számlát. A szövetkezetnek közel 100 millió forintja fekszik a DRB Bankban, egyelőre zárolva. Nyitottak egy új számlát, a szolgáltatókkal felvették a kapcsolatot, és mivel egyetlen szolgáltató felé sincs tartozásuk, remélik, megértőek lesznek.

A Portfolio.hu információi szerint az almásfüzítői önkormányzatnak is nagyobb összege ragadt bent a Buda-Cashnél.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Brüsszelben találkozott a néppárti bölcsekkel Orbán

Brüsszelben találkozott a néppárti bölcsekkel Orbán

Először repült megállás nélkül egy gép New Yorkból Sydneybe

Először repült megállás nélkül egy gép New Yorkból Sydneybe

Így harcol Németország az antiszemitizmus és a szélsőjobb ellen

Így harcol Németország az antiszemitizmus és a szélsőjobb ellen

Kiszivárgott egy tervezet, elveszíthetik a szaktanárok a közalkalmazotti státuszukat

Kiszivárgott egy tervezet, elveszíthetik a szaktanárok a közalkalmazotti státuszukat

Az ősz elment szabadságra

Az ősz elment szabadságra

"Urban vs Orban" - Egy biciklis oldalnak is bejött a Városházára érkező Karácsony

"Urban vs Orban" - Egy biciklis oldalnak is bejött a Városházára érkező Karácsony