A fiktív Quaestor-kötvények tulajdonosai járhatnak a legjobban?

„Az a kevés Quaestor-kötvény-tulajdonos számíthat most a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanítására maximum 20 ezer euróig (úgy körülbelül 6 millió forintig – a szerk.), aki olyan befektetési szolgáltatónál tartotta letétben az értékpapírját, amelynek a felszámolása megelőzte a kötvényeket kibocsátó Quaestor-cég csődjét” – osztotta meg jogi álláspontját a HVG-vel Szőnyi Viktor ügyvéd. Márpedig e kritériumnak egyetlen szolgáltató felel meg, a felszámolás alatt álló Buda-Cash. (Szőnyi nem akárki, képviselt olyanokat, akik a Citibanktól vásároltak a 2008-ban bedőlt amerikai Lehman Brothers kötvényeiből, és sok pénzt szerzett vissza ügyfeleinek.)

Az ügyvéd szerint egyébként ilyenkor a kártalanítási kötelezettség független attól, hogy a kötvényeket a jegybank által tavaly novemberben a Quaestor Financial Hrurira Kft. nevezetű cég számára engedélyezett 70 milliárd forintos kibocsátási kereten belül, avagy azon kívül, illegálisan adták-e el a jóhiszemű befektetőknek.

Az MNB illetékes vezetői a piacot sokkolva jelentették be, hogy 150 milliárd forintnyi engedély nélküli, azaz fiktív kötvény értékesítésére bukkantak a Quaestor hétfői, a csődjelentést megelőző rendkívüli ellenőrzésekor. Ezeknek a kötvényeknek semmilyen hivatalos – a felügyelő szervezetek által kontrollálható – könyvelésben nincs nyomuk, és semmilyen fedezet nem áll mögöttük. Így – igazi magyar értékpapír-piaci kuriózumként – ugyanannál az ügyfélnél létező és nem létező kötvény egyaránt lehet, amelyek megvásárlásáról hasonló igazolásokat kaphattak a forgalmazótól. Szőnyi érvelésének lényege, hogy az intézményes befektetővédelem nem az egyes értékpapírokra, hanem a piacon engedéllyel működő, a Bevához csatlakozó befektetési szolgáltatókra vonatkozik, de csak akkor, ha felszámolásra jutnak. A Quaestor-kötvényeket forgalmazó saját brókercég viszont – bár a működését kedden felfüggesztette a jegybank – még nem jutott erre a sorsra.

Ha nincs meg a papír, talán az a legjobb

Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója ugyanakkor a HVG-nek kijelentette: még nincs jogi álláspontjuk a fiktívnek mondott Quaestor-kötvények tulajdonosainak esetleges kártalanításáról, hiszen azokról a jegybanki bejelentéseken kívül semmilyen értékelhető információjuk nincs. Még azt sem tudják, megkülönböztethetők-e a létező és a nem létező kötvények. Ami pedig a valódi értékpapírok vásárlóit illeti, a jogszabályok szerint csakis azokat kártalanítják, akiknek a kötvénye nincs meg annál a felszámolásra jutott brókercégnél, amelyet megbíztak az őrzésével. Önmagában a kibocsátó csődje ugyanis nem indok a kártalanításra, csak az, ha a felszámolásra jutott forgalmazó vagy letétkezelő nem tud elszámolni a rábízott papírokkal – mondott ebből a szempontból ellent Szőnyi ügyvéd véleményének.

Ügyfelek a Quaestor ügyfélszolgálati irodája előtt

Stiller Ákos

Példának az egykori Globex-kötvényeket hozta fel, amikor a kibocsátó Globex Holding fizetésképtelensége miatt senkinek sem járt kártalanítás. Ám a Globex Brókerházra bízott, s onnan ellopott kötvények után már igen, csakhogy a papírok piaci értéke nulla volt. A Quaestor-kötvényekre viszont folyamatosan jegyeztek árat, ezért azoknak – ha bekerülnek a kártalanításba – lesz értékük.

A Beva várható gyakorlatára a honlapjukra a felszámolásra jutott Buda-Cashről feltett tájékoztatás is rávilágít. E szerint a Buda-Cash ügyfeleinek velük szembeni követelését csökkenti azoknak az értékpapíroknak és pénzeknek az állománya, amelyeket a felszámoló ki fog tudni adni a jogos tulajdonosoknak, vagyis amelyek a brókercég számláján vagy az általa megbízott letétkezelők számláin fellelhetők. Ebből az következik, hogy ha a Quaestor brókercégét felszámolják (ami valószínű), akkor a számlákon megtalálható valódi értékpapírokat, így a Quaestor-kötvényeket is ki fogják adni a befektetőknek. Más kérdés, hogy azokkal egyelőre az égvilágon semmit sem lehet kezdeni. A csődöt jelentő Hrurirának nincs vagyona, azt pedig pillanatnyilag senki sem tudja megmondani, vajon a mögötte álló Quaestor-birodalom értékeiből kényszerhelyzetben mi és mennyiért adható el.

Ha fiktív, az még jobb

Bármilyen abszurdnak is tűnik, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének HVG-hez eljuttatott állásfoglalása szerint a jelen helyzet szerint a fiktív Quaestor-kötvények gazdái állnak jobban. A szervezet jogászai úgy tartják, azok a Quaestor-kötvények, amelyekre a kibocsátónak nem volt engedélye, azok a kártalanítási kötelezettség alá esnek. A tőkepiaci jogszabályok szerint ugyanis a kötvény mint pénzpiaci termék elengedhetetlen formai követelménye a felügyeleti engedély. Így az, amit e nélkül értékesítettek, nem minősül kötvénynek. Vagyis az eladás mögött nincs termék, tehát a „semmit” adták el a befektetőknek. Így az ilyen adásvételi szerződések semmisek, olyanok, mintha meg sem kötötték volna őket, ezért a szerződés előtti állapotot kell helyreállítani. Mivel az ügyfelek pénzt fizettek be a forgalmazó brókercéghez (a szintén a Quaestor-csoporthoz tartozó, de a kibocsátó Financial Hrurira Kft.-től eltérő nevű, Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-hez), számlakövetelésük van vele szemben, erre pedig vonatkozik a Beva kártalanítása. Ráadásul a forgalmazónak kötelezettsége meggyőződni az értékesített pénzügyi termék megfelelőségéről.

Főhet viszont a feje azoknak, akiknek nincs megfelelő igazolásuk a Quaestor brókercégétől arról, hogy mennyi pénz fizettek be, és abból milyen befektetési termékek vásárlására adtak megbízást. A HVG tudomása szerint ugyanis akadnak olyan ügyfelek, akinek a brókercég telefonon tett kötvényvásárlási ajánlatot, s bár az ügyleteket utóbb e-mailben visszaigazolta, még nem tudni, hogy az efféle dokumentumok hitelesek-e. Ha ugyanis egy ügyfél úgy fizet be pénzt egy brókercéghez, hogy arról nincs megfelelő bizonylata, és az összeg esetleg nem kerül rá a számlájára, az olyan, mintha nem befektetési szolgáltatást legálisan igénybe vevő kliens, hanem a társaság magánkölcsönzője volna – márpedig az ilyen esetekre semmiféle intézményes garancia nem létezik.

Úgy hírlik, egy másik, a minap felfüggesztett brókercégnek, a ceglédi Hungáriának volt jó pár olyan magán- és vállalkozói kuncsaftja, akik adózatlan jövedelmeiket helyezték el „kockás papíros” igazolások ellenében a társaságnál extrahozamra, közös hajóban ülve a céggel abban, hogy ezek a milliók semmilyen hivatalos kimutatásban ne jelenjenek meg.