szerző:
Gyenis Ágnes
Tetszett a cikk?

Eltérően értelmezi a Quaestor-kötvényesek kártalanítási esélyeit a Befektető-védelmi Alap (Beva), az érdekvédelmi szervezet, illetve a jogi szakértő is. Egy a biztos: jogviták, perek özönére lehet számítani, mielőtt a befektetők pénzt látnak – ha egyáltalán látnak. A nyerő az lehet, aki a bedőlt Buda-Cash brókercégénél tartotta a Quaestor-kötvényeit, vagy esetleg a fiktív papírból vásárolt.

„Az a kevés Quaestor-kötvény-tulajdonos számíthat most a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanítására maximum 20 ezer euróig (úgy körülbelül 6 millió forintig – a szerk.), aki olyan befektetési szolgáltatónál tartotta letétben az értékpapírját, amelynek a felszámolása megelőzte a kötvényeket kibocsátó Quaestor-cég csődjét” – osztotta meg jogi álláspontját a HVG-vel Szőnyi Viktor ügyvéd. Márpedig e kritériumnak egyetlen szolgáltató felel meg, a felszámolás alatt álló Buda-Cash. (Szőnyi nem akárki, képviselt olyanokat, akik a Citibanktól vásároltak a 2008-ban bedőlt amerikai Lehman Brothers kötvényeiből, és sok pénzt szerzett vissza ügyfeleinek.)

Az ügyvéd szerint egyébként ilyenkor a kártalanítási kötelezettség független attól, hogy a kötvényeket a jegybank által tavaly novemberben a Quaestor Financial Hrurira Kft. nevezetű cég számára engedélyezett 70 milliárd forintos kibocsátási kereten belül, avagy azon kívül, illegálisan adták-e el a jóhiszemű befektetőknek.

Az MNB illetékes vezetői a piacot sokkolva jelentették be, hogy 150 milliárd forintnyi engedély nélküli, azaz fiktív kötvény értékesítésére bukkantak a Quaestor hétfői, a csődjelentést megelőző rendkívüli ellenőrzésekor. Ezeknek a kötvényeknek semmilyen hivatalos – a felügyelő szervezetek által kontrollálható – könyvelésben nincs nyomuk, és semmilyen fedezet nem áll mögöttük. Így – igazi magyar értékpapír-piaci kuriózumként – ugyanannál az ügyfélnél létező és nem létező kötvény egyaránt lehet, amelyek megvásárlásáról hasonló igazolásokat kaphattak a forgalmazótól. Szőnyi érvelésének lényege, hogy az intézményes befektetővédelem nem az egyes értékpapírokra, hanem a piacon engedéllyel működő, a Bevához csatlakozó befektetési szolgáltatókra vonatkozik, de csak akkor, ha felszámolásra jutnak. A Quaestor-kötvényeket forgalmazó saját brókercég viszont – bár a működését kedden felfüggesztette a jegybank – még nem jutott erre a sorsra.

Ha nincs meg a papír, talán az a legjobb

Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója ugyanakkor a HVG-nek kijelentette: még nincs jogi álláspontjuk a fiktívnek mondott Quaestor-kötvények tulajdonosainak esetleges kártalanításáról, hiszen azokról a jegybanki bejelentéseken kívül semmilyen értékelhető információjuk nincs. Még azt sem tudják, megkülönböztethetők-e a létező és a nem létező kötvények. Ami pedig a valódi értékpapírok vásárlóit illeti, a jogszabályok szerint csakis azokat kártalanítják, akiknek a kötvénye nincs meg annál a felszámolásra jutott brókercégnél, amelyet megbíztak az őrzésével. Önmagában a kibocsátó csődje ugyanis nem indok a kártalanításra, csak az, ha a felszámolásra jutott forgalmazó vagy letétkezelő nem tud elszámolni a rábízott papírokkal – mondott ebből a szempontból ellent Szőnyi ügyvéd véleményének.

Ügyfelek a Quaestor ügyfélszolgálati irodája előtt
©

Példának az egykori Globex-kötvényeket hozta fel, amikor a kibocsátó Globex Holding fizetésképtelensége miatt senkinek sem járt kártalanítás. Ám a Globex Brókerházra bízott, s onnan ellopott kötvények után már igen, csakhogy a papírok piaci értéke nulla volt. A Quaestor-kötvényekre viszont folyamatosan jegyeztek árat, ezért azoknak – ha bekerülnek a kártalanításba – lesz értékük.

A Beva várható gyakorlatára a honlapjukra a felszámolásra jutott Buda-Cashről feltett tájékoztatás is rávilágít. E szerint a Buda-Cash ügyfeleinek velük szembeni követelését csökkenti azoknak az értékpapíroknak és pénzeknek az állománya, amelyeket a felszámoló ki fog tudni adni a jogos tulajdonosoknak, vagyis amelyek a brókercég számláján vagy az általa megbízott letétkezelők számláin fellelhetők. Ebből az következik, hogy ha a Quaestor brókercégét felszámolják (ami valószínű), akkor a számlákon megtalálható valódi értékpapírokat, így a Quaestor-kötvényeket is ki fogják adni a befektetőknek. Más kérdés, hogy azokkal egyelőre az égvilágon semmit sem lehet kezdeni. A csődöt jelentő Hrurirának nincs vagyona, azt pedig pillanatnyilag senki sem tudja megmondani, vajon a mögötte álló Quaestor-birodalom értékeiből kényszerhelyzetben mi és mennyiért adható el.

Ha fiktív, az még jobb

Bármilyen abszurdnak is tűnik, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének HVG-hez eljuttatott állásfoglalása szerint a jelen helyzet szerint a fiktív Quaestor-kötvények gazdái állnak jobban. A szervezet jogászai úgy tartják, azok a Quaestor-kötvények, amelyekre a kibocsátónak nem volt engedélye, azok a kártalanítási kötelezettség alá esnek. A tőkepiaci jogszabályok szerint ugyanis a kötvény mint pénzpiaci termék elengedhetetlen formai követelménye a felügyeleti engedély. Így az, amit e nélkül értékesítettek, nem minősül kötvénynek. Vagyis az eladás mögött nincs termék, tehát a „semmit” adták el a befektetőknek. Így az ilyen adásvételi szerződések semmisek, olyanok, mintha meg sem kötötték volna őket, ezért a szerződés előtti állapotot kell helyreállítani. Mivel az ügyfelek pénzt fizettek be a forgalmazó brókercéghez (a szintén a Quaestor-csoporthoz tartozó, de a kibocsátó Financial Hrurira Kft.-től eltérő nevű, Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-hez), számlakövetelésük van vele szemben, erre pedig vonatkozik a Beva kártalanítása. Ráadásul a forgalmazónak kötelezettsége meggyőződni az értékesített pénzügyi termék megfelelőségéről.

Főhet viszont a feje azoknak, akiknek nincs megfelelő igazolásuk a Quaestor brókercégétől arról, hogy mennyi pénz fizettek be, és abból milyen befektetési termékek vásárlására adtak megbízást. A HVG tudomása szerint ugyanis akadnak olyan ügyfelek, akinek a brókercég telefonon tett kötvényvásárlási ajánlatot, s bár az ügyleteket utóbb e-mailben visszaigazolta, még nem tudni, hogy az efféle dokumentumok hitelesek-e. Ha ugyanis egy ügyfél úgy fizet be pénzt egy brókercéghez, hogy arról nincs megfelelő bizonylata, és az összeg esetleg nem kerül rá a számlájára, az olyan, mintha nem befektetési szolgáltatást legálisan igénybe vevő kliens, hanem a társaság magánkölcsönzője volna – márpedig az ilyen esetekre semmiféle intézményes garancia nem létezik.

Úgy hírlik, egy másik, a minap felfüggesztett brókercégnek, a ceglédi Hungáriának volt jó pár olyan magán- és vállalkozói kuncsaftja, akik adózatlan jövedelmeiket helyezték el „kockás papíros” igazolások ellenében a társaságnál extrahozamra, közös hajóban ülve a céggel abban, hogy ezek a milliók semmilyen hivatalos kimutatásban ne jelenjenek meg.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!