hvg.hu: Egyre többen suttogják, hogy sok ügyfél viszi el a pénzét a brókercégektől vagy vonja ki befektetési alapokból. Hogyan érzékelik, megingott, netalán megrendült az ügyfelek bizalma a brókerbotrány miatt a befektetési cégekben?

Bilibók Botond: Azt hiszem, a nagy riadalom, a nagy hullám szerdán levonult a mi körünkben. Azzal egyáltalán nem értek egyet, hogy az elmúlt hetekben napvilágra került ügyeket egyöntetűen brókerbotránynak nevezik. Ha a három érintett céget – a Buda-Casht, a Hungária Értékpapírt és a Quaestor Financial Hrurira Kft.-t – nézzük, akkor az első két társaság miatt ez kétharmad részben brókerbotrány, ha viszont az érintett összeget, akkor – a Quaestor vállalati kötvényei miatt – csak egyharmad részben beszélhetünk brókerbotrányról. Az mindenesetre teljesen egyértelmű, hogy az ügyfelek bizalma megrendült a botrányok miatt.  

- Többször telefonálnak, vagy viszik is a pénzt?

- Viszik a pénzt, de nem komoly volumenben. Viszont hozzánk hoznak is, még az is lehet, hogy a privát ügyfeleinknél a szaldó pozitív lesz: 300 millió forintot visznek, és 400 millió forint érkezésére van ígéretünk.

- Milyen ügyfelek reagáltak érzékenyen a botrányokra?

- A mi privát ügyfeleinknél a pánik nehezebben alakul ki, mert lényegesen több pénzük van az átlagembernél, régebb óta foglalkoznak befektetésekkel, és az ismereteik is gazdagabbak. De a Quaestor-ügy kipattanása után már ők is elkezdtek telefonálgatni. Ők egyébként csak valamivel több, mint ötszázan vannak és nagyon nagy ügyfelek, fejenként átlagosan több mint 210 millió forintjukat kezeljük.

Stiller Ákos

Pánik a többi, kisebb megtakarítással rendelkező ügyfélnél alakul ki könnyen, ők ugyanis gyakran egy helyen tartják az összes pénzüket, amit hosszú évek alatt takarítottak meg, és az ismereteik is hiányosabbak. Régebben zömében bankbetétekben tartották ezt a pénzt, de lementek a betéti kamatok, és nagyobb hozamot kerestek-keresnek. Náluk nagy a bizonytalanság, ezt főleg a befektetési alapjainknál érzékeljük, ahonnan két nap alatt 4-4,5 milliárd forint ment ki, tehát átlagosan napi 2 milliárd. Ez azért nem olyan nagyon sok, az 530 milliárd forintos kezelt állományunkhoz képest legalábbis. Ha kimegy az állomány 1-2 százaléka, arra még nem kell vészforgatókönyvet írni, erre akkor lenne szükség, ha nagyon nagy pánik lenne, és például kimenne az állomány 30 százaléka vagy a fele.

A kiáramlási adatokból az is látszik, hogy azok kevésbé vették ki a pénzüket, akik bankoknál vásároltak a befektetési jegyeinkből.

- Veszélyesnek érzik a jelenlegi helyzetet?    

- Ma már nem. Ha nagyon erősen folytatódott volna az a kommunikáció, hogy lopnak, csalnak ebben a szektorban, akkor a hétköznapi emberek bizalmát ez nagyon negatívan érintette volna. Ők sokszor nem akarnak különbséget tenni, hogy most bankról, biztosítóról, brókercégről vagy alapkezelőről van szó. Ráadásul egy olyan időszak után vagyunk, amikor a bankok feketelistán voltak a devizahitelek miatt, és az emberek éveken át azt hallgatták, hogy nagy bajok vannak a pénzügyi szektorban. Most a bizalmatlanság újra felbukkant, vagy a csökkenő bizalmatlanság felerősödött.

Talán három hónap múlva már magunk mögött lesz az egész ügy. Abban egészen biztos vagyok, hogy nem fog elmúlni a bizalmatlanság, a megtakarítók gyanúval fognak tekinteni a pénzügyi eszközökre és a kezelőikre. Attól viszont nyugodt vagyok, hogy mivel az ügyfeleknek egyébként legfeljebb arra volna lehetőségük, hogy kiveszik a pénzüket és hazaviszik, ezért továbbra is a pénzügyi közvetítőrendszerben, többnyire betétekben és befektetési alapokban fogják tartani. Az azonban elképzelhető, hogy átrendeződik a piac.

- Ha valaki mégsem vinné haza vagy egy bankhoz a pénzét, és szeretné valahol elhelyezni a megtakarítását, ezek után honnan tudhatja, hogy megbízhat-e egy befektetési cégben?

- Kétféle kockázat van, az egyik a befektetési kockázat: kevesebb vagy több pénze lesz a befektetéséből. Ez egy szakmai kérdés. A másik kockázat, hogy ellopják a pénzét, vagy sem. Ez már kevésbé szakmai kérdés, ugyanabba a kategóriába tartozik, mint az autófeltörések, betörések. Az elsőt úgy tudom kezelni, hogy megosztom a kockázatokat. A másodikat pedig úgy, hogy megvizsgálom, kire bízom a pénzem. Vannak viszonylag egyszerű fogódzók, amik normális időszakban érnek valamit, abnormális időben viszont keveset.

Stiller Ákos

Az egyik fogódzó, hogy a méret sokat számít, akár bankról, biztosítóról, brókercégről, vagy alapkezelőről beszélünk, hogy tőkeerős tulajdonosok állnak-e mögöttük, ki könyvvizsgálja. Ebből a szempontból a Magyarországon működő nagy bankokat és biztosítókat egyaránt megbízhatónak tekinthetjük. A brókercégek vagy banki tulajdonban vannak, vagy nem. Ha banki csoportba tartoznak, akkor a kockázatuk többé-kevésbé annak a banknak a kockázatával egyezik. Érdemes megnézni a brókercég szakmai elismertségét, azt, hogy komoly, elismert könyvvizsgálóval dolgozik-e. Abban biztos vagyok, hogy a piac meghatározó szereplői korrekt és tisztességes szolgáltatók. Én is egy ilyen helyen tartom a megtakarításaim legnagyobb részét, és jól alszom.

- Mennyire megbízhatóak az alapkezelők?

- Az alapkezelők esetében a nem banki hátterű cégek piaci részesedése sokkal kisebb, mint a brókercégek esetében, és az ilyen független cégek közül csak a Concorde Alapkezelőnek van komolyabb részesedése. Az elmúlt hetek botrányait tekintve az alapkezelők lényeges jegye, hogy mi nem vezetünk számlát, a vagyon nem nálunk van, hanem bankoknál. Befektetési alapnak kizárólag bank lehet a letétkezelője. Ezért az a kockázat, hogy az alapkezelő ellopja az ügyfél pénzét, szinte kizárt, mert nem fér hozzá, azt a bank kezeli. Külföldről sem lehet mondani olyan példát, amikor egy alapkezelő lopta el az ügyfelek pénzét. Egyetlen kivétel volt, a Madoff-botrány, ott viszont azért történhetett meg, mert Bernard Madoff irányította a letétkezelőt is…

- Ehhez képest meglepő, hogy a Quaestor-botrány kipattanása után tartott sajtótájékoztatón éppen ön vetette fel, hogy a kialakult helyzetért a piaci szereplőket is felelőssé tette. Miért érzi felelősnek magát?

- Ezt komolyan gondoltam. A hallgatás itt és most egyenlő a felelősséggel. Ezeket azokra az esetekre értettem, amikor irreálisnak tűnő hozamígéretek keringtek körülöttünk.

- Miért?

- Fogalmunk sem volt, hogy bármelyik intézménynél az történik, ami az elmúlt hetekben kiderült. Volt olyan privát ügyfelünk, aki például a Buda-Cashnél tartott pénzt, volt olyan is, aki tőlünk vitte oda az elmúlt másfél évben a magasabb hozam reményében. Mi annyit tudtunk tenni, hogy próbáltuk figyelmeztetni őket a kockázatokra. Nagy kockázat, nagy hozam vagy nagyobb bukás. De bűncselekményre nem gondoltam.

Az elmúlt hetekben kiderült csalásokból egyébként a Quaestor-kötvények esete a legdurvább. Nem tudom, hogy igaz-e, de ha igaz, az felettébb érdekes, milyen lélek kell ahhoz, hogy valaki 150 milliárd forintnyi nem létező kötvényt eladjon az ügyfeleknek. Ez köztörvényes lopás. A kötvényekről – a valós kötvényekről – valószínűsítettük elemző munkánk alapján, hogy kockázatosak. Olyannyira ennek tekintettük, hogy nekünk nem volt Quaestor-kötvényünk, mint ahogy nem volt Btel-kötvényünk és E-Star-kötvényünk sem. Ha valamit nagyon kockázatosnak érzünk, azt jellemzően nem mondjuk el széles körben, nem is ez a dolgunk, hanem azzal tesszük le a voksot, hogy nem fektetünk be. Arra viszont nem veszi senki a bátorságot, hogy azt mondja, az a befektetés nem képes akkora hozamot kitermelni, mint amekkorát a forgalmazója ígér. Még akkor sem, ha ez a meggyőződése nagyon erős.    

- Ezek szerint önök abban felelősek a kialakult helyzetért, hogy a kételyeiket nem mondták hangosabban.

- Erről van szó. Ez természetesen nem csak ránk érvényes, de mi a saját felelősségünket vállalhatjuk. 

- A felügyelet nem felelős a brókercégeknél kialakult helyzetért?

- Kétségtelen, hogy van felelőssége a felügyeletnek is ebben, de nem egyedüli és kizárólagos. A felügyeletnek nem feladata azt megállapítani, hogy az ígért hozamot, egyébként magas, de nem annyira kiugró hozamot valaki ki tudja-e termelni, vagy sem. Abban a rendőrállammódszerben egyáltalán nem hiszek, hogy mindenki mellé oda kell és lehet állítani egy felügyelőt. Ebből a szempontból is lényeges, hogy a piacnak is van felelőssége.

Stiller Ákos

- Rendben, vegyük komolyan ezt az álláspontot! Most vannak-e olyan cégek a tőkepiacon, amelyekről szólniuk kellene? Például a felügyeletnek, vagy akár egy nyilvánosságra hozott elemzéssel, amely figyelmeztetné az ügyfeleket.

- Úgy gondolom, hogy nincs ilyen cég. Hozzáteszem, az egészen kis cégekkel nem foglalkozunk. A vállalati kötvénypiacot a kötvényekkel kapcsolatos botrányok valószínűleg tönkre fogják vágni. A befektetők fejében ezek után – ha nem a Mol, a Richter, az OTP vagy a T-Com, hanem kisebb vállalatok bocsátanak ki kötvényt – mindig ott lesz a Btel, az E-Star és a Quaestor.

- Lesznek, lehetnek még cégek, amiket a Magyar Nemzeti Bank lefülel?

- Nem tudom. Arra számítok, hogy az MNB most alaposan átvizsgálja a brókercégeket, és olyan, az eddiginél sokkal szigorúbb szabályokat léptet életbe, aminek nyomán többen bezárhatnak. Egy-egy ilyen botrányos esemény után a szabályozó gyakran átesik a ló túlsó oldalára, de ez ilyen helyzetekben természetes mindenütt a világon. Szóval, emiatt el tudom képzelni, hogy lesznek olyan cégek, amelyek kihullanak, konszolidáció lehetséges.

- A kormány a kipattant ügyek miatt a tőkepiaci és felügyeleti szabályozás szigorítását tervezi. Erős a gyanúnk, hogy ez fájni fog mindenkinek, hiszen azt is megszellőztették, hogy a károkat a piaci szereplőknek kellene megfizetniük.

- Engem ez egyáltalán nem lep meg, és biztosan fájni fog a piaci szereplőknek. Eddig is a piac fizette meg vagy a külföldi tulajdonosok. Ezt tudomásul kell venni, és mindenkinek el kell dönteni, hogy hosszú távon akarja-e csinálni ezt az üzletet, vagy nem. Azt most el lehet kezdeni boncolgatni, hogy jó-e a felügyeleti rendszer, vagy rossz, ötévenként, vagy gyakrabban kellene ellenőrizni. Az ötéves ellenőrzés most egy kicsit túl van hangsúlyozva: ötévente van átfogó, nagy vizsgálat, de témavizsgálatok gyakran vannak.

Stiller Ákos

- Tapasztalataik szerint a témavizsgálatoknál gyakran kimegy a helyszínre a felügyelet?

- Persze, például, ha az informatikai rendszert vizsgálják, kijönnek, azt nem lehet másképp ellenőrizni. Az informatikai rendszernek egyébként ezen a piacon rendkívül nagy szerepe van. De minden vizsgálatkor kiszáll a helyszínre a felügyelet, legyen az átfogó nagy vizsgálat vagy témavizsgálat.

- Emiatt nem hihetetlen, hogy a felügyelet nem vette észre a brókercégeknél zajló csalásokat, amelyekről utólag azt találta, hogy az informatikai rendszer manipulálásával történtek?       

- De, hihetetlennek tűnik. Én sem értem, a munkatársaimmal beszélgetve látom, hogy senki nem érti. Még mindig kóválygunk a történtek után…