M4: Halálút épülhet az Alföldön

Autópálya helyett az Alföld kap egy tisztes halálutat, mivel a kormány most azt fontolgatja: a nagyjából 30 százalékos készültségben lévő gyorsforgalmi utat csak akkor fejezik be, ha a forgalomba helyezéshez még minimálisan szükséges munkák nem kerülnek sokba. Egyébként marad a betontorzó – kezdődik a Népszabadság riportja az M4-es projektről.

M4 torzó

MTI / Mészáros János

Arról, hogy a kormányzat mégis mekkora összeget tart a félbehagyott munkák befejezésére elfogadhatónak, nincs hivatalos adat. A napilap értesülése szerint a költségek faragásának egyik tétele, hogy bizonyos közlekedésbiztonsági elemeket elhagynának az építkezés során. Nem épülne meg például néhány felüljáró, helyette simán szintbeli útkeresztezésekkel (akár lámpás közlekedésszabályozási technikával) épülnének meg az utak. Ami azonban nem csak az autópályán haladás tempóját csorbítaná drasztikusan, de ez a megoldás egy 2x2 sávos úton nem más, mint potenciálisan a halál keresztútjává tenni az ilyen csomópontot.

Mindez annak a következménye, hogy a kormányzati illetékesek úgy indították el a projektet, hogy azon eleve senki nem rugózott sokat, honnan lesz erre az első ütemben 95 milliárd forint. Aztán meg még 25 milliárd a második szakaszra, pláne, ha az is nyilvánvaló kellett legyen, hogy ezt az összeget a brüsszeli kasszából nem lehet majd hívni.

A kormány 2013. július 15-re dátumozott határozatában az alföldi sztrádaszakasz megépítését az akkor még a Miniszterelnökséget államtitkárként vezető Lázár János felelősségi körébe utalta, és elrendelte a NIF tenderén győztes konzorciumokkal a szerződéskötést – írja a Népszabadság. Az azóta megszüntetett NFÜ – mint az uniós támogatási keretet a magyar gazdaságba becsatornázó kormányzati szerv – utasítást kapott, hogy vállalaja a projekt pénzügyi kötelezettségeit. Az erről szóló támogatási szerződést az NFÜ és a NIF 2013 októberben meg is kötötte.

A napilap a közérdekűadat-igénylésként kikért hivatalos dokumentumokból most a képnek azt a részét is kirakta, hogy bár a kormányzati illetékesek tisztában voltak azzal, hogy Brüsszel nem ad támogatást, "a szerződésben finanszírozásának forrásaként első helyen a Közlekedés Operatív Programot (Közop) és az ­Európai Regionális Fejlesztési Alapot jelölték meg". Most pedig – állítja a Népszabadság – úgy tesznek, mintha Brüsszel tehetne az egészről.