Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Lehet még belőle katasztrófafilmekhez díszlet, mert pont olyan 60 milliárdból eddig elkészült vasbeton torzó – írja a Népszabadság az Abony–Fegyvernek közt abbahagyott M4 építése kapcsán. Meg azt, hogy ami a kormányzati szándékból látszik, azzal sok szempontból csak a bajok vannak.
Autópálya helyett az Alföld kap egy tisztes halálutat, mivel a kormány most azt fontolgatja: a nagyjából 30 százalékos készültségben lévő gyorsforgalmi utat csak akkor fejezik be, ha a forgalomba helyezéshez még minimálisan szükséges munkák nem kerülnek sokba. Egyébként marad a betontorzó – kezdődik a Népszabadság riportja az M4-es projektről.
Arról, hogy a kormányzat mégis mekkora összeget tart a félbehagyott munkák befejezésére elfogadhatónak, nincs hivatalos adat. A napilap értesülése szerint a költségek faragásának egyik tétele, hogy bizonyos közlekedésbiztonsági elemeket elhagynának az építkezés során. Nem épülne meg például néhány felüljáró, helyette simán szintbeli útkeresztezésekkel (akár lámpás közlekedésszabályozási technikával) épülnének meg az utak. Ami azonban nem csak az autópályán haladás tempóját csorbítaná drasztikusan, de ez a megoldás egy 2x2 sávos úton nem más, mint potenciálisan a halál keresztútjává tenni az ilyen csomópontot.
Mindez annak a következménye, hogy a kormányzati illetékesek úgy indították el a projektet, hogy azon eleve senki nem rugózott sokat, honnan lesz erre az első ütemben 95 milliárd forint. Aztán meg még 25 milliárd a második szakaszra, pláne, ha az is nyilvánvaló kellett legyen, hogy ezt az összeget a brüsszeli kasszából nem lehet majd hívni.
A kormány 2013. július 15-re dátumozott határozatában az alföldi sztrádaszakasz megépítését az akkor még a Miniszterelnökséget államtitkárként vezető Lázár János felelősségi körébe utalta, és elrendelte a NIF tenderén győztes konzorciumokkal a szerződéskötést – írja a Népszabadság. Az azóta megszüntetett NFÜ – mint az uniós támogatási keretet a magyar gazdaságba becsatornázó kormányzati szerv – utasítást kapott, hogy vállalaja a projekt pénzügyi kötelezettségeit. Az erről szóló támogatási szerződést az NFÜ és a NIF 2013 októberben meg is kötötte.
A napilap a közérdekűadat-igénylésként kikért hivatalos dokumentumokból most a képnek azt a részét is kirakta, hogy bár a kormányzati illetékesek tisztában voltak azzal, hogy Brüsszel nem ad támogatást, "a szerződésben finanszírozásának forrásaként első helyen a Közlekedés Operatív Programot (Közop) és az Európai Regionális Fejlesztési Alapot jelölték meg". Most pedig – állítja a Népszabadság – úgy tesznek, mintha Brüsszel tehetne az egészről.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A politológus a gyorselemzésében arra utal, hogy a miniszterelnök nem igazán tudja vagy akarja a helyükön kezelni a választási felméréseket.
A külügyminiszter szerint a testületet „kicsinyes politikai bosszú” motiválja.