Változnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai, honnan pótolható a hiányzó munkaerő?

Az egyszerűsített foglalkoztatás számos adózási, nyilvántartási és egyéb kötelezettség alól mentesít. Egyszerűsített módon létesíthető akár egy-két napos munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára kedvező mértékű közteherviselési és rugalmas munkajogi szabályok betartása mellett. Ezek a szabályok azonban változnak a lényegi változások 2025. február 1-től, illetve július 1-től hatályosak, amelyek következményeként mostantól ténylegesen a hirtelen felmerült, időszakos munkaerőigények kielégítését szolgálja az egyszerűsített foglalkoztatás. A kieső munkaerő pótlására adott esetben az iskolaszövetkezetek, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek vagy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetei jelenthetnek megoldást. 

Százhúsz napos korlát

Jelenleg az azonos felek között több alkalommal létesített idénymunka, vagy idénymunka és alkalmi munka együttes időtartama egy naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg. Magyarán azonos munkaadóval nem szerződhet egy munkavállaló ilyen foglalkoztatási formában 120 napnál hosszabb időre. Alkalmi foglalkoztatás a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Ezek a szabályok 2025. július 1. napjától úgy változnak, hogy a munkavállaló idénymunkára, alkalmi munkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára több alkalommal létesített munkaviszonyainak együttes időtartama nem haladhatja meg a naptári évben a 120 napot.  Ennek megfelelően azonos felek között az alkalmi munkára vonatkozó évi 90 napos korlát továbbra is fennmarad, viszont megjelenik a munkavállaló vonatkozásában a 120 napos korlát is, tehát egy munkavállaló több munkaadónál sem tölthet el ennél több időt egy naptári évben egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül. (2025-ben a foglalkoztatás időtartamára vonatkozó 120 naptári napos korlátot 2025. július 1-jétől kell figyelembe venni.)

Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy 2025. júliusától a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vissza fogja utasítani az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó bejelentést, ha az adott munkavállaló túllépte az évi 120 naptári napos korlátot.

Alternatíva: szövetkezeti konstrukció

A vállalkozások számára megoldást jelenthetnek adott esetben

• az iskolaszövetkezetek,
• a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek vagy
• a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetei (kevésbé elterjedtek).

A szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egymással szolgáltatási díj ellenében polgári jogi szerződést kötnek. A foglalkoztatónak azt kell mérlegelnie, hogy ezen díjazás ellenében mennyire éri meg a szövetkezeti tagok foglalkoztatása (efo esetén ez a költség nem merül fel).

A szövetkezet a szolgáltatást a vele jogviszonyban álló tagok által biztosítja. A szövetkezet és tagja között egy sajátos „hibrid” jogviszony jön létre. A tagsági megállapodásra a polgári törvénykönyv (Ptk.) megbízásra vonatkozó szabályait, míg a tényleges feladatteljesítésre a munka törvénykönyve (Mt.) egyes, a szövetkezeti törvényben meghatározott szabályait kell alkalmazni.

A munkajogi szabályok közül a tagi személyes közreműködés során kötelező betartani:

• a napi 6 órát meghaladó feladatteljesítés esetén napi 20 perc, napi 9 órát meghaladó feladatteljesítés esetén további napi 25 perc munkaközi szünet biztosítását;
• két, egymást követő napon történő munkavégzés esetén legalább 11 óra pihenőidő biztosítását a napi munka befejezése és másnapi munka megkezdése között;
• a díjazás során a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat;
• a 18. életévét be nem töltött tag esetében az Mt. fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályait.

Előnyök a munkáltatók szemszögéből

A foglalkoztatók számára nagy könnyebbséget jelent, hogy a munka törvénykönyvének (Mt.) csak a fenti szabályait kell alkalmazni, nem kötelezők a munkavállalókat védő olyan garanciális rendelkezések, mint

• a napi munkaidő leghosszabb és legrövidebb tartamára vonatkozó szabályok,
• heti pihenőnapok kiadása,
• vasárnapi, munkaszüneti napi munkavégzés szabályai,
• bérpótlékok,
• a munkáltató objektív kártérítési felelőssége,
• az egyenlő bánásmód követelménye,
• a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
• a foglalkoztatási kötelezettség.

Közterhek az egyes foglalkoztatási formák esetén

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a 2025. február 1-jét követően keletkezett jogviszonyoknál emelkedett a fizetendő közteher [Efo tv. 8. § (2) bekezdése]. Összege – száz forintra kerekítve – a munkaviszony minden naptári napjára vonatkozóan munkavállalónként

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 0,75 százaléka, azaz 2200 forint,
• alkalmi munkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 1,5 százaléka, azaz 4400 forint,
• filmipari statiszta alkalmi munkájánál a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 8700 forint.

A diák az iskolaszövetkezet, a nyugdíjas a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként a társadalombiztosításra vonatkozó szabályok (Tbj.) alapján nem biztosított, ezért az így végzett munkájáért kapott keresete után járulékot sem kell fizetnie.

Ha a 25 év alatti fiatal az iskolaszövetkezet tagjaként nem önálló tevékenységből származó olyan jövedelmet kap, amely után igénybe veheti a fiatalok adókedvezményét, akkor jogosultsági hónaponként 656 785 forintig nem kell 15 százalék személyi jövedelemadót sem fizetnie. Egyéb esetben (illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként) a személyi jövedelemadót a szövetkezetnek kell levonnia, bevallania, és megfizetnie a NAV-nak.

Ha az iskolaszövetkezet olyan diákot alkalmaz a nyári szünetben, aki már befejezte az általános iskolai tanulmányait vagy leérettségizett, illetve végzett a főiskolán vagy az egyetemen, akkor szintén nem kell járulékot fizetnie, hiszen a tanuló, hallgató diákigazolványa a tanév lejártát követő október 31-éig még érvényes.