Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Alapjövedelmet vezetne be az új finn kormány, legalábbis ezt ígéri a múlt hónapban nyilvánosságra hozott kormányprogramban – közölte a Basicincome.org.
A juttatást promotáló belga oldal szerint még csak egyetlen mondat van erről a a finn kormányprogramban, a vállalás mindössze ennyi: „Alapjövedelem-kísérlet megvalósítása”. Viszont mind ez idáig nem közölt további részleteket, mint ahogyan ütemezést sem a kísérletről.
Így még egyáltalán nem biztos, hogy ebből lesz is valami. A legnagyobb kormánypárt, a finn miniszterelnök pártja támogatná, a többi kormánypárt viszont nem nyilvánult még meg a kérdésben.
AFP
Mindazonáltal ez az első eset, hogy egy európai kormány ilyen vállalást tett, és az első alapjövedelem-kísérlet lenne fejlett országban a hetvenes évek óta. Más országokban a közelmúltban már indítottak ilyen kísérleteket, például Indiában, Namíbiában és Brazilíában, és eddig pozitívak a tapasztalatok (nőtt a gazdasági teljesítmény, javultak az egészségügyi, lakhatási és más mutatók).
Európában több országban is érdeklődnek az alapjövedelem iránt, például a Podemos Spanyolországban és a D66 nevű párt Hollandiában.
Nálunk is felkapták
Magyarországon a feltétel nélküli alapjövedelem ötletét a Párbeszéd Magyarországért (PM) vetette fel idén februárban. Nem sokkal előtte az úgynevezett LÉT munkacsoport állt elő ezzel. Ez olyan típusú juttatás lenne, amelyet a társadalom valamennyi tagjának egyéni alapon biztosítanának, anyagi helyzettől függetlenül és munkakötelezettség nélkül. A havi ellátás mértékét 2015-re gyermekek esetében 25, felnőttek részére 50, várandós nők tekintetében pedig 75 ezer forintban határozták meg. A munkacsoport meglepő módon "bizonyítottan finanszírozhatónak" is tartja az elképzelést, a cél pedig az lenne, hogy megszűnjön a nincstelenség az országban.
Az biztos, hogy az átalakítás ezermilliárdokat mozgatna meg, és drasztikus változtatásokat eredményezne. De az a gond az ötlettel, hogy a tervezett alapjövedelem nem éri el a magyar létminimumot, pedig az ilyen juttatás lényege éppen az lenne, hogy szerény megélhetést biztosítson. Egy ekkora mértékű alapjövedelmet egyébként nem bírna el az ország, a kisebb pedig nem oldaná meg a szociális problémákat.
