A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Berlinben nem zárják ki, hogy az euróövezeti állam- és kormányfők hétfő esti csúcstalálkozója drámát, tragédiát, esetleg bohózatot szül, általános a vélemény azonban, hogy egy rossz kompromisszum aligha eredményez tartós megoldást. Legalábbis ezt az álláspontot fogalmazták meg német szakértők a ZDF közszolgálati televízió vasárnap esti hírműsorában, amelyet teljes egészében a görög adósságválsággal kapcsolatos hétfői tárgyalásoknak szenteltek.
A rendkívüli csúcs előestéjén Angela Merkel kancellár egy interjúban kijelentette, hogy a hétfői csúcson döntésre kell jutni, tovább nem lehet elodázni a megoldást. A kancellár ugyanakkor szinte önmagának mondott ellent azzal a kijelentésével, hogy az általa említett döntéshez egyelőre nincs megfelelő alap. Ami egyben azt is jelenti, hogy a német fővárosban nem erősítették meg Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök állítólagos javaslatát a törlesztési válság - Athén szerint mindenki számára előnyös - megoldására.
Ciprasz és Merkel
AFP / Tobias Schwarz
A német kancellár - már csak természeténél fogva is - még mindig alapvetően derűlátó. A hét közepén a Bundestagban elhangzott kormánynyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a görög adósságkrízisben lehetséges a megoldás. Merkel megerősítette azt az elmúlt években sokat hangoztatott álláspontját is, hogy Görögországnak az euróövezetben kell maradnia. Szó szerint úgy fogalmazott, hogy amennyiben a vezető görög politikusok részéről megvan a szükséges akarat, lehetséges a megegyezés a három hitelezővel, az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal.
Szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy a kancellár az új görög kormánnyal szemben a korábbinál jóval kritikusabb volt. Arra emlékeztetett, hogy Görögországnak az elmúlt öt évben példátlan méretű európai szolidaritásban volt része. Merkel szerint Athén - bár az elmúlt időszakban már jó úton haladt - még mindig adós azokkal a szükséges reformokkal, amelyek a második segélyprogram lezárásának előfeltételét jelentik. Görögország számára példaként említette Spanyolországot, Portugáliát és Írországot, emlékeztetve: a szóban forgó három ország az uniós pénzügyi segítség nyomán ismét saját lábára állt. És Athénnak címezve megismételte azt a "kedvenc" gondolatát, amelynek lényege: a segítség elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az adott ország önmagán tudjon segíteni. Merkel - mint az idézett szakértők az élesebb kritikát magyarázták - nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a lakosság nagy többsége Görögország "feneketlen" megsegítése ellen van. És a német politikai pártok is egyre inkább közös nevezőre jutnak abban a tekintetben, hogy a szükségesnek tartott reformok nélkül Athén számára nincs több pénz.
Merkelnél is keményebb álláspontot képvisel az euróövezet egyik legtekintélyesebb pénzügyminiszterének tartott Wolfgang Schauble, aki egy vasárnapi interjúban újból megerősítette, hogy a valutaunió csakis valamennyi tagállamra vonatkozó, közös szabályok alapján működhet. A valutaunió érdekei a miniszter szerint e szabályok maradéktalan betartását követelik. A Németországban kormányon lévő konzervatív CDU/CSU koalíciós partnere, a szociáldemokrata SPD is azon az állásponton van, hogy Görögországot az euróövezetben kellene tartani, az azonban megengedhetetlen, hogy Athén diktálja a maradás feltételeit.
A ZDF által vasárnap este megszólaltatott szakértők szinte egyöntetűen úgy vélekedtek: noha az utóbbi időben többször elhangzott, hogy a sokat emlegetett Grexit, azaz Görögország kiválása az euróövezetből mind az unió, mind Athén számára" megemészthető", a valóságban ez nem igaz. Görögország előreláthatólag még inkább elszegényedik és az adósságokat végképp nem tudja majd visszafizetni. Senki nem tudja, hogy egy esetleges államcsődnek milyen világméretű következményei lehetnek - fogalmaztak a szakértők, emlékeztetve a 2008-as pénzügyi válság után kialakult helyzetre.
Sőt - mint elhangzott - kiszámíthatatlanok lennének a külpolitikai következmények is, különös tekintettel arra, ha az európai uniós tagállam inkább Oroszország felé fordulna. Egyes szakértők a Földközi-tengeri, illetve az arab országokban kialakult jelenlegi helyzetre, illetve a közelmúltban tartott választások nyomán létrejött törökországi belpolitikai instabilitásra utaltak, azt hangoztatva, hogy az uniónak délen erős partnerre van szüksége.
