Túry Gergely

Egyelőre nagyon úgy fest, a tavasszal – a vasárnapi boltzár életbe lépését követően – jövendölt brutális elbocsátási hullám olyannyira meg sem indult, hogy mostanra szabad szemmel is jól látható munkaerőhiányon próbálnak valahogy úrrá lenni a nagy kereskedelmi láncok. A különféle statisztikák szerint 3-5 ezer dolgozó helye betöltetlen a kereskedelemben. Az első látványos lépést az Auchan tette, amikor itthoni történetének legnagyobb mértékű béremelését jelentette be – ami már október elsején életbe is lépett, szemben a megszokott január elsejével. A francia hiperlánc feltehetően így próbálja megállítani dolgozói elvándorlását, illetve így enyhítené munkaerőhiányát.

“A kereskedelemben egyértelmű a munkaerőhiány, ám ez hangsúlyozottan strukturális munkaerő-keresletet jelent” – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte arról persze nincsen szó, hogy nehézségek jelentkeznének a működésben, de a szakképzettséget igénylő álláshelyeken sok a betöltetlen munkahely – például henteseket, pékeket, cukrászokat keresnek nagy erőkkel. Az általunk megkérdezett áruházláncok megerősítették ezeket a tapasztalatokat, a Spar például a nyugati országrészben, elsősorban a hentes szakmában küzd munkaerőhiánnyal, de a válaszában a Tesco is utalt rá, hogy érzékelnek elvándorlást az ágazatból.

Tízszeres a túlkínálat, de semmire sem mennek vele

A hiper- és szupermarketláncok honlapjain állások százait hirdetik. A Tesco például csak áruházi állásból majdnem négyszázat kínált péntek délben, a Lidl pedig 150-nél többet, de hasonló nagyságrendben vár dolgozókat a többi hálózat is. A Jobline álláskereső szakportál adatai szerint 2014 első 9 hónapjához képest idén 10 százalékos a növekedés a kereskedelmi kategóriában feladott hirdetések számában. Első három helyen az eladó, a pénztáros és az értékesítési csoportvezető pozíciók állnak – legkevesebb embert merchandiser, áruházvezetői pozíciókba kerestek, bár ez utóbbi talán érthető is.

AFP / Remy Gabalda

Érdekes adat, hogy a másik oldalon hozzávetőleg tízszer több olyan álláskeresőt tart nyilván a KSH, akiknek az utolsó munkahelye a kereskedelemben volt. Mi is lenne akkor a gond? Számszakilag ugyanis elvileg betölthetőek lennének, sőt gyakorlattal rendelkező dolgozókkal lennének betölthetőek az üres állások, de Vámos szerint is arról van szó, hogy a nincs pariban a kínálat a kereslettel, azaz nem olyanok vannak állás nélkül, akikre szükség van. Az említett  kereskedelmi hiányszakmákban pedig nagyjából semmilyen kínálat nem mutatkozik. Ezek a szakmák persze külföldön is jól eladhatók, ott is hiány mutatkozik, ezért sokan – akik megtehetik – külföldön keresnek munkát sokkal több pénzért. Megerősíti ezt Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke: “semmi meglepő nincs abban, hogy az itthon általában minimálbéren alkalmazott dolgozók számára vonzóbbak a többszörös német vagy osztrák bérek”.

Sőt, nemcsak a külföldi munka vonzóbb, arra is van példa, hogy a közeli összeszerelő üzemek szívják el a munkaerőt a hiperláncoktól, egy időben például a komáromi Tesco küzdött ezzel. "Könnyebb munkával legalább annyit, de inkább többet lehetett keresni, az közeli autó- vagy telefon-összeszerelő gyárakban" – mondja a szakszervezeti vezér.

hvg.hu

A jelenség meglepőnek semmiképpen sem nevezhető, Magyarországon általában alacsonyak az átlagfizetések, a versenyszféra bizonyos szegmenseiben pedig különösen. "A kereskedelmi ágazatban rossz a bérhelyzet, sokakat csak minimálbéren alkalmaznak" – mondja Bubenkó. A kereskedelemben a bruttó átlagfizetés idén a január-júliusi időszakban 229 ezer forint volt, ami jól láthatóan a 255 ezer forintos nemzetgazdasági átlag alatt marad.

Ráadásul a kiskereskedelmi forgalom stabil, sok hónapja tartó bővülése alapján a jövő sem lesz könnyebb a munkaerő szempontjából a nagy láncoknak. A növekvő forgalom ugyanis még több munkaerőt kíván, ám jól láthatóan most sincs elég. Nem kizárt, hogy a társaságok nem tudnak megúszni további béremeléseket, hogy még vonzóbbá tegyék magukat, hiszen a magyar munkaerő nagyon bérérzékeny, bár mint azt később látni fogjuk, a pénz nem minden.

Nemcsak az Auchan lépett bérügyben

Egyes vélemények szerint az Auchan bemozdította a felfelé irányuló bérspirált az ágazatban, lépéskényszerbe hozva ezzel a konkurenseket, többen figyelmeztetnek azonban, hogy a látvány csalóka. “Az Auchannál az előző években nem volt béremelés, sőt, volt, amikor csökkentettek” – mondja Bubenkó Csaba. Szerinte lépéskényszert egyébként nem elsősorban a konkurensek bérintézkedései, hanem a működés színvonalának fenntartása, illetve emelésének szükségessége okoz.

SPAR

Megkérdeztük a nagy kereskedelmi láncokat, hogy “helyzetbe hozva” érzik-e magukat a francia hálózat által, senki nem beszélt lépéskényszerről – már aki válaszolt. Az Aldi csak egyszerűen nem kívánt nyilatkozni, a Penny Market pedig arra hivatkozva nem adott értékelhető választ, hogy “anyavállalatának belső szabályai alapján a társaság üzleti folyamataival kapcsolatosan konkrét adatot, információt nem ad ki”. A CBA, a Coop és a Real semmiféle választ nem préselt ki magából.

A Tesco már idén nyáron végrehajtott egy átfogó, egymilliárd forint feletti bérfejlesztést, ami az elmúlt évek legnagyobb összegű ilyen jellegű befektetése. A konkrét béremelés mértéke pozíciótól függően az áruházakban "azon kollegáinknak, akik addig a piaci átlag alatt kerestek, akár 12 százalékos emelést is jelenthetett, az intézkedés pedig több ezer kollegát érintett" – itt azért feltehetően az adott pozíció piaci átlagát kell érteni. A béren kívüli juttatások 40 százalékkal növekedtek; a cafeteria emelésben a Tesco  több mint 20 ezer munkatársa részesült.

A Lidl és a Spar nem számolt be év közbeni emelésről, de az évet mindkét hálózat ezzel indította. A Lidl bevallása szerint 2014-ről 2015-re az áruházakban dolgozó munkatársak pótlékok, valamint túlóra és cafetéria nélküli átlag alapbére több, mint 15 százalékkal emelkedett. A Spar pedig idén bevezette a dolgozói vásárlási kedvezményt, emellett “átlagosan 3 százalékos béremelést léptettünk életbe, illetve ahogy az eddigi években, 2014-re vonatkozóan is fizettünk 13. havi juttatást”.

A pénz nem minden

Minden válaszoló kereskedelmi lánc utalt arra, hogy a munkahely vonzereje nem csak az elérhető fizetés mértékében jelenik meg, sokat számítanak a munkakörülmények és a leterheltség is. A szakképzett munkaerő külföldre menekülésének egyik komoly súllyal latba eső okaként jelölte meg Bubenkó Csaba is ezeket a faktorokat. “Fontos ugyanakkor, hogy egy vállalat munkaerő-piaci versenyképessége terén nem a bér az egyedüli meghatározó. Fontos további tényezők a megbízhatóság, törvényi megfelelés, fejlődési lehetőség és pozitív munkahelyi légkör."

“A Lidl Magyarország a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt helyez a munkatársak megbecsülésére, mely nemcsak a folyamatos, évről évre történő bérfejlesztésekben, hanem a kedvezőbb munkakörülmények és egészségügyi szolgáltatások biztosításában is megmutatkozik.”

Arról egyébként nem is beszélve, hogy a hiperek már csak azért sem emelhetnek bért nyakló nélkül, mert szem előtt kell tartaniuk a kormány által előírt kényszernyereségességet.

A 2016-os terveikről csak nagyon homályosan nyilatkoztak a láncok, a Tesco jelenleg az idei több mint egymilliárd forintos bérfejlesztés hatásait elemzi, “az esetleges további lépéseket ezen elemzések eredménye határozza majd meg”. A Lidl – ahol a dolgozói átlagbér bruttó 251 ezer forint volt – “mind a piaci, mind a munkaerő-piaci körülményeket figyelembe vételével fogja meghatározni a következő gazdasági évre vonatkozó bérfejlesztési stratégiáját”. A Spar 2016-os év pénzügyi tervezése pedig még folyamatban van.