szerző:
Vitéz F. Ibolya

Két ügyben is bejelentés érkezett a napokban az OLAF-hoz, az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, az egyik a Lázár János vezette Miniszterelnökség 5 milliárd forintos tanácsadói pályázata miatt. Ez volt az a villámtender, amellyel lényegében kicselezte a Miniszterelnökség az új közbeszerzési törvényt. A brüsszeli auditorok a múlt héten vizsgálódtak a Miniszterelnökségen, ők is felfigyeltek a nagy kapkodásra. És más dologba is beleköthettek, az új közbeszerzési törvény néhány pontjából könnyen uniós kötelezettségszegési eljárás lehet.

Az idén kiírt közbeszerzési eljárásokat vizsgálták a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályán az unió auditorai a múlt héten. Arra voltak kíváncsiak, hogyan teljesít az uniós pénzköltés ellenőrzésében kulcsszerepű főosztály. A hvg.hu – kormányközeli helyről származó – értesülése szerint nem sok jó szót kapott a főosztályt felügyelő Császár Dániel Gergely (ő a veje a valaha volt legsikeresebb magyar kézilabdaedzőnek, Mocsai Lajosnak, aki – miután doktori címre válthatta olimpiai sikerét – a Testnevelési Egyetem rektora lett.)

Az ellenőrök információink szerint „komoly menedzsmentproblémákat” észleltek: értelmetlen levelezgetést, indokolatlan hiánypótlásokat találtak, ami akadályozza az uniós források lehívását. Az auditorok azzal is szembesültek tudomásunk szerint, hogy a főosztály a minőségbiztosítási és a szabályossági döntések kiadásával gyakorta késlekedik, a jogszabály által előírt 5-5 nap helyett 3-4 hónapot, de előfordult 10 hónapos csúszás is.

Lázár János sajtótájékoztatót tart - tiszta vizet a pohárba
©

Horogra akadt a Miniszterelnökség saját közbeszerzési eljárása is, éppen ellenpéldaként. Ebben az ügyben, jóllehet 5 milliárd forintos tanácsadói megbízásról van szó, a főosztály nem vesztegette az időt tüzetes ellenőrzéssel, néhány óra alatt jóváhagyta a kiírást. Az auditorok azt sem értették, miért kellett sietősen, közvetlenül az új közbeszerzési törvény hatálybalépése előtt, a régi szabályok szerint kiírni az eljárást. Az auditorok – értesültünk – jelezték, hogy az eljárás további menetét fokozott figyelemmel fogják kísérni. A HVG értesülése szerint a Lázár-tárca közbeszerzési eljárása miatt bejelentés érkezett már az OLAF-hoz, de ez történt a másik állami tenderrel, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. ugyancsak 5 milliárd forintos, szintén nagy sebbel-lobbal kiírt tanácsadó-tenderével is.

Az már külön csavar a történetben, hogy a két, összesen 10 milliárd forintos pályázatot uniós forrásból szeretné finanszíroztatni a két állami szervezet, ám ez előtt komoly akadály tornyosul. Lázár János ugyanis tavaly bejelentette, hogy a központi intézményrendszer finanszírozását a magyar állam vállalja, így nincs szükség az úgynevezett technikai segítségnyújtási operatív programra. Ez utóbbiból fizették korábban például a közbeszerzési főosztály ellenőrző munkájához igénybe vett tanácsadókat. Az új, 2014-2020 közötti támogatási időszakra azonban ilyen programot nem kért Magyarország, vagyis azt állami büdzséből kellene kifizetni.

Más dologra is furcsán néznek az uniós ellenőrök

Az auditorokkal párhuzamosan brüsszeli szakértők az új közbeszerzési törvénynek és rendeleteinek a megfelelőségét kezdték vizsgálni. Különösen gyengének találták az építési beruházásokra vonatkozókat, és értetlenül álltak az előtt, hogy már néhány nappal a törvény hatálybalépése előtt módosítócsomag érkezett a jogszabályhoz. Végeredmény még nincs, de „több ponton is várható” kötelezettségszegési eljárás – vetítették előre brüsszeli források a hvg.hu-nak, ami egybevág a közbeszerzéssel foglalkozó jogászok egy részének véleményével.

Gyengének találták az építési beruházásokra vonatkozókat - Képünk illusztráció
©

Tüzetesen vizsgálják az új intézmény, a „felelős akkreditált közbeszerzési szakértő” bevezetését, amely a verseny szélesítése helyett éppen ellenkezőleg: szűkíti a piacot. Hasonló történik, mint a felszámolói névjegyzék összeállításakor, lényegében a piac újraosztása.

Az akkreditált szakértő nélkül az uniós forrásból megvalósuló projektet nem lehet kiírni, nélküle nem indítható közbeszerzési eljárás. A régi szabályok szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadói listán 1304-en szerepeltek, nekik azonban újra neki kell futniuk a regisztrációnak, mégpedig új játékszabályok szerint. Csak magánszemélyek jelentkezhetnek, ezzel egy sor cég helyzete válik bizonytalanná. Mindössze 10 munkanap alatt kell a megkövetelt dokumentumokat beadni, beleértve a megbízók által igazolt referenciamunkákat is. Olyan összeférhetetlenség-szagú helyzet is előfordul majd, hogy a referenciát igazoló és az alkalmasságot elbíráló ugyanaz lesz, jelesül a Miniszterelnökség. Mindezek alapján a piacon az esélyegyenlőség és az átláthatóság alapelveinek sérülését vélelmezik. Az idevágó rendeletből például nem derül ki, hogy a kérelem elutasítása esetén mely szervezet és milyen szabályok szerint bírálja el a jogorvoslatokat.

Így látja a Miniszterelnökség

Nincs információja a Lázár János vezette Miniszterelnökségnek arról, hogy az összesen 5 milliárd forintos tanácsadói tendere miatt bejelentés érkezett az Olafhoz, az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz. A kancellária visszautasította a közbeszerzés körülményeit firtató hvg.hu-cikk állításait, és lehetőséget kért álláspontja kifejtésére. Íme:

A Miniszterelnökség 5 milliárd forint keretösszegű közbeszerzést írt ki az uniós feladatellátáshoz kapcsolódó tanácsadói munkákra, éppen 3 nappal azelőtt, hogy az új közbeszerzési törvény hatályba lépett volna. Vajon mi szükség volt a sietségre, miért cselezte ki a tárca a saját maga által menedzselt új jogszabályt – vetette fel a hvg.hu. „Szó sincs kapkodásról, vagy az új törvény megkerüléséről” – utasította vissza a felvetést a minisztérium. Az eljárás megindításáról a Miniszterelnökség hónapokkal korábban döntött, s a kiírást hosszú előkészítés előzte meg. A közbeszerzés egyébként az új törvény próbáját is kiállja – állítja a tárca, hozzátéve: nem igaz, hogy a közbeszerzési felügyeleti főosztály „néhány óra alatt jóváhagyta a kiírást”. Ebben az esetben ugyanis az ellenőrzést egy másik egység végezte, összeférhetetlen lett volna, hogy saját beszerzését kontrollálja a főosztály.

A Miniszterelnökség azt is értelmezte, hogy az 5 milliárdos szerződést keretmegállapodás helyett miért bontották kettő kétmilliárdos és egy egymilliárdos részre, miközben mindhárom rész szórul szóra ugyanazokra a munkákra szól. A piacon ebből az árak 2020-ig történő bebetonozásának lehetőségét olvasták ki, a kancellária szerint viszont éppen ellenkező a cél: „több megbízott állhat a Miniszterelnökség rendelkezésére párhuzamosan”, és a versenybe lépési küszöb is alacsonyabb. Például a megkövetelt háromévnyi referencia csak 37 százalékát teszi ki az elvégzendő feladat egy éves mennyiségének – vezette le a tárca.

Nem szálltak rá „uniós csalásvadászok” a Miniszterelnökségre – tagadott a kancellária, a tender miatt az Olaf-nak tett bejelentésről semmilyen információt nem kaptak. Az Európai Bizottság november 9-13. között a szokásos menetrendnek megfelelően valóban auditálta a közbeszerzési felügyeleti főosztály tevékenységét, de a Miniszterelnökség közlése szerint „kifejezetten pozitív volt a brüsszeli auditorok visszajelzése”. Nem tapasztaltak komoly hibát, nem volt szó „menedzsmentproblémákról”, sem „értelmetlen levelezgetésről”, sem „indokolatlan hiánypótlásokról”, sőt a 2014. novemberi kettes besoroláshoz képest (a kiosztható négy besorolásból a főosztály a második legjobbat kapta) úgy találták, hogy a főosztály megfogadta a tanácsaikat és annak megfelelően alakította ki az ellenőrzési gyakorlatot. Ugyanakkor annyit jeleztek, hogy szükséges az ellenőrzőkapacitás bővítése és megfelelő motivációs rendszer (bérezés és béren kívüli juttatások) alkalmazása.

Az auditorokkal párhuzamosan a növekedési főigazgatóság szakértői az új közbeszerzési törvény megfelelőségét vizsgálták. Hazai közbeszerzési szakértők előrevetítették, hogy több ponton várható kötelezettségszegési eljárás az ügyben, de a kancellária nem érzékeli ennek veszélyét. A brüsszeli szakértők „sok észrevételt” tettek, „érintve a diszkrimináció tilalmát, átláthatóságot és transzparens jogszabályi környezet kialakítását, szem előtt tartva az összhangot az európai uniós irányelvekkel” – fogalmazott a Miniszterelnökség, de leszögezte: az Európai Bizottság észrevételeinek megfelelő törvényt alkottak. Mind a törvény, mind a végrehajtási rendeletek „a koncepció kidolgozásától kezdve társadalmi konzultációban és az Európai Bizottsággal párbeszédben készültek. A Bizottság észrevételei így eleve beépültek a törvénybe.”

A jogszabály egyik vitatott új intézménye, a „felelős akkreditált közbeszerzési szakértő” belépése az eddigi rendszerben működő hivatalos közbeszerzési tanácsadók helyett. A Miniszterelnökség a szakértői lista átírását sem tartja aggályosnak, a cél az volt – mint a tárca kifejtette -, hogy a közpénzek költését felelős szakértők kezébe helyezze. „Hivatalos közbeszerzési tanácsadónak lenni ugyannyit jelentett, mintha valaki, a varrónők egyesületének lett volna a tagja. A jogszabály már jó ideje nem fűzött semmilyen érdemi jogkövetkezményt, bevonása a közbeszerzési eljárásba évek óta nem kötelező. Ezzel szemben az új jogszabály a közpénzek felelős kezelését szigorúbb szabályrendszerrel látja el, mint például az akkreditációs kötelezettség, és a kötelező felelősségbiztosítás” – így a Miniszterelnökség indoklása.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Legyőzte a mellrákot, majd átúszta a La Manche csatornát – négyszer

Legyőzte a mellrákot, majd átúszta a La Manche csatornát – négyszer

Ha mostanában eltűnik a wifi a számítógépén, ne csodálkozzon – ez egy ismert Windows-hiba

Ha mostanában eltűnik a wifi a számítógépén, ne csodálkozzon – ez egy ismert Windows-hiba

"Műszaki hiba miatt" bömbölt a Rammstein a Puskás Arénából

"Műszaki hiba miatt" bömbölt a Rammstein a Puskás Arénából

Lebontat a hatóság egy szállodát Peruban, mert inka romokra épült

Lebontat a hatóság egy szállodát Peruban, mert inka romokra épült

Magyar módra regulázná meg a sajtót a lengyel kormánypárt

Magyar módra regulázná meg a sajtót a lengyel kormánypárt

Miért fontos, hogy nyitottak legyünk a változásra?

Miért fontos, hogy nyitottak legyünk a változásra?