Nincs információja a Lázár János vezette Miniszterelnökségnek arról, hogy az összesen 5 milliárd forintos tanácsadói tendere miatt bejelentés érkezett az Olafhoz, az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz. A kancellária visszautasította a közbeszerzés körülményeit firtató hvg.hu-cikk állításait, és lehetőséget kért álláspontja kifejtésére. Íme:

A Miniszterelnökség 5 milliárd forint keretösszegű közbeszerzést írt ki az uniós feladatellátáshoz kapcsolódó tanácsadói munkákra, éppen 3 nappal azelőtt, hogy az új közbeszerzési törvény hatályba lépett volna. Vajon mi szükség volt a sietségre, miért cselezte ki a tárca a saját maga által menedzselt új jogszabályt – vetette fel a hvg.hu. „Szó sincs kapkodásról, vagy az új törvény megkerüléséről” – utasította vissza a felvetést a minisztérium. Az eljárás megindításáról a Miniszterelnökség hónapokkal korábban döntött, s a kiírást hosszú előkészítés előzte meg. A közbeszerzés egyébként az új törvény próbáját is kiállja – állítja a tárca, hozzátéve: nem igaz, hogy a közbeszerzési felügyeleti főosztály „néhány óra alatt jóváhagyta a kiírást”. Ebben az esetben ugyanis az ellenőrzést egy másik egység végezte, összeférhetetlen lett volna, hogy saját beszerzését kontrollálja a főosztály.

A Miniszterelnökség azt is értelmezte, hogy az 5 milliárdos szerződést keretmegállapodás helyett miért bontották kettő kétmilliárdos és egy egymilliárdos részre, miközben mindhárom rész szórul szóra ugyanazokra a munkákra szól. A piacon ebből az árak 2020-ig történő bebetonozásának lehetőségét olvasták ki, a kancellária szerint viszont éppen ellenkező a cél: „több megbízott állhat a Miniszterelnökség rendelkezésére párhuzamosan”, és a versenybe lépési küszöb is alacsonyabb. Például a megkövetelt háromévnyi referencia csak 37 százalékát teszi ki az elvégzendő feladat egy éves mennyiségének – vezette le a tárca.

Nem szálltak rá „uniós csalásvadászok” a Miniszterelnökségre – tagadott a kancellária, a tender miatt az Olaf-nak tett bejelentésről semmilyen információt nem kaptak. Az Európai Bizottság november 9-13. között a szokásos menetrendnek megfelelően valóban auditálta a közbeszerzési felügyeleti főosztály tevékenységét, de a Miniszterelnökség közlése szerint „kifejezetten pozitív volt a brüsszeli auditorok visszajelzése”. Nem tapasztaltak komoly hibát, nem volt szó „menedzsmentproblémákról”, sem „értelmetlen levelezgetésről”, sem „indokolatlan hiánypótlásokról”, sőt a 2014. novemberi kettes besoroláshoz képest (a kiosztható négy besorolásból a főosztály a második legjobbat kapta) úgy találták, hogy a főosztály megfogadta a tanácsaikat és annak megfelelően alakította ki az ellenőrzési gyakorlatot. Ugyanakkor annyit jeleztek, hogy szükséges az ellenőrzőkapacitás bővítése és megfelelő motivációs rendszer (bérezés és béren kívüli juttatások) alkalmazása.

Az auditorokkal párhuzamosan a növekedési főigazgatóság szakértői az új közbeszerzési törvény megfelelőségét vizsgálták. Hazai közbeszerzési szakértők előrevetítették, hogy több ponton várható kötelezettségszegési eljárás az ügyben, de a kancellária nem érzékeli ennek veszélyét. A brüsszeli szakértők „sok észrevételt” tettek, „érintve a diszkrimináció tilalmát, átláthatóságot és transzparens jogszabályi környezet kialakítását, szem előtt tartva az összhangot az európai uniós irányelvekkel” – fogalmazott a Miniszterelnökség, de leszögezte: az Európai Bizottság észrevételeinek megfelelő törvényt alkottak. Mind a törvény, mind a végrehajtási rendeletek „a koncepció kidolgozásától kezdve társadalmi konzultációban és az Európai Bizottsággal párbeszédben készültek. A Bizottság észrevételei így eleve beépültek a törvénybe.”

A jogszabály egyik vitatott új intézménye, a „felelős akkreditált közbeszerzési szakértő” belépése az eddigi rendszerben működő hivatalos közbeszerzési tanácsadók helyett. A Miniszterelnökség a szakértői lista átírását sem tartja aggályosnak, a cél az volt – mint a tárca kifejtette -, hogy a közpénzek költését felelős szakértők kezébe helyezze. „Hivatalos közbeszerzési tanácsadónak lenni ugyannyit jelentett, mintha valaki, a varrónők egyesületének lett volna a tagja. A jogszabály már jó ideje nem fűzött semmilyen érdemi jogkövetkezményt, bevonása a közbeszerzési eljárásba évek óta nem kötelező. Ezzel szemben az új jogszabály a közpénzek felelős kezelését szigorúbb szabályrendszerrel látja el, mint például az akkreditációs kötelezettség, és a kötelező felelősségbiztosítás” – így a Miniszterelnökség indoklása.