A franciaországi Les Gourlous szélerőmű telepen heylezik majd üzembe azt a  12 darab, közvetlen hajtású szélturbinát, amit a beruházók a Siemenstől rendeltek meg a napokban. A Champagne-Ardennes tartományban található szélerőmű telep a már-már klasszikus onshore szélturbinatípust, az SWT-3.2-113-ast kapja, melyek összkapacitása (38,4 MW) arra lesz elegendő, hogy mintegy 35 ezer háztartás éves eneergiaszükségletét fedezzék vele, zöld (környezetbarát) energiával. A Siemens közleményében kiemelte: az is szokás szerinti a megállapodásban, hogy a cégük hosszú távú szolgáltatást nyújt az új projekthez; 20 éves szervizelési és karbantartási kötelezettséget vállaltak.

Siemens

Az elmúlt 12 hónapban a német energiagyártó összesen 127 MW szélenergia kapacitást telepített Franciaországba, a mostani projektet pedig 2016 novemberében helyezik üzembe. A cég helyi szállítókkal fog együttműködni a helyszíni építési munkák során. A projekt gazda az Austrian W.E.B. Windenergie AG, amely Európában és Észak-Amerikában üzemeltet szélerőmű telepeket. A W.E.B. Windenergie AG a Les Gourlous projekttel bővíti portfólióját, amely 20 éves történetének legnagyobb szélerőmű telepe lesz.

Thomas Richterich, a Siemens Wind Power and Renewables divízió szárazföldi üzletágának igazgatója a bejelentés kéapcsán hangsúlyozta: fontos megrendelés ez számukra, hiszen Franciaország a globális szélenergia piac egyik feltörekvő szereplője. Egy ilyen megállapítást akár még pár éve is megmosolyogtak volna a második világháború után a legnagyobb európai atomerőművi "flottát" és az atomenergia felsőbbrendűségét hirdető franciák, azonban azóta kiderült, hogy a most is támogatott nukleáris energiatermelés nemcsak hogy nem ad olcsó áramot, de nem is gazdságos, sőt, a franciáknak erejük sem lesz arra, hogy a kifutó, és leállítandó atomerőműeik helyett újakat építsenek.

Franciaország ugyan egyelőre nem siet bezárni a meglévő nukleáris erőműveit, de a németekéhez igen hasonló alapokon Párizsban is született egy nemzeti energetikai átmenetről szóló törvény. Ebből az olvasható ki, hogy a franciák fokozatosan csökkenteni kezdi a nukleáris energiától való függőségüket, és a mostsani, több mint 75 százalékos szintről 2025-re 50 százalék alá "igyekeznek", miközben a megújuló energiaforrásokból nyert energiatermelési szintjüket 2030-ig 32 százalékig fogják feltornászni. 

Eközben Magyarországon

A magyar szélenergia-hasznosítás bár már lassan egy évtizedes múltra tekinthet vissza, valójában már 2006-ban is mostohagyereknek számított. A 2010 óta regnáló Orbán-kormány egyetlen "szélkereket" sem engedélyezett, így hazánkban jelenleg az a 329 MW szélerőművi kapacitás termel áramot, melyet még a 2006-os első, és máig egyetlen kvótakiosztásnál engedtek a térképre. Az MSZIT hivatalos adatai szerint az idén már átléptük az 567 millió kWh-s szintet is, és így 2015-ben is megtermeli a "magyar szél" kb. 32 ezer család átlagos évi áramszükségletét.

Miközben egy ma már ortodoxnak tekinthető számítási módszerrel hat éve szakemberek kiszámolták azt, hogy a magyarországi szélenergia-potenciál a jelenleg kihasználtnak a hússzorosa, és miközben maga a rendszerirányító MAVIR sem látott már 2009-ben sem technológiai, illetve szabályozási akadályt abban, hogy legalább, további 410 MW szélenergia-kapacitást engedjenek be a magyar villamosrendszerbe, aközben a kormány mindent egy lapra feltéve a Paks II. projekttől várja a magyar energetikai biztonságot  – és az olcsó áramot.

Számos alkalommal megírtuk már, hogy mik a fő problémák az egyre inkább légvárnak tűnő nukleáris projekttel, és hogy miért baj az, ha az 10 milliárd eurós orosz hitelből épül fel, hogy a leendő új magyar atomerőműről már kiderült, hogy az műszakilag és technológiailag is kockázatos lehet, hogy bele van kódolva a tiltott állami támogatás is, és hogy utóbbiból az is következik, hogy a jelenleg 4000 milliárd forintos projektre végül akár további 5000 milliárd forintot is költeni kell majd. A fogyasztó szempontjából minden út végén egy a lányeg: ezt is, azt is meg kell majd fizetnie valakinek.