Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Vizsgálóbizottság felállításáról döntött az Európai Parlament, azt vizsgálják, hogy miért nem sikerült a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak betartatnia az uniós szabályokat. Azt is tanulmányozni fogják, hogy az uniós bizottságnak miért nem sikerült a valós vezetési körülményeket tükröző teszteket bevezetnie és a tagállamok miért nem alkalmaztak hatékony, arányos és elrettentő mértékű büntetést a szabályokat megszegő gyártók ellen.
Vizsgálóbizottság felállításáról döntött az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a gépjárművek károsanyag-kibocsátási adatainak meghamisítása miatt kitört "Dieselgate" ügy részleteinek kiderítésére - tudatta közleményében az EP csütörtökön. Az Európai Parlament 283 képviselőjének előterjesztése nyomán tartott strasbourgi szavazás eredményeképpen a parlament az autók károsanyag-kibocsátás mérési tesztjeire vonatkozó uniós szabályzás megsértésének kivizsgálására 45 fős vizsgálóbizottság felállítása mellett döntött.
A bizottság feladata lesz áttekinteni, hogy miért nem sikerült a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak betartatnia az uniós szabályokat. A bizottság hat hónap múlva időközi jelentést mutat be, a végső jelentést pedig egy éven belül kell elkészítenie. A képviselők 354 szavazattal, 229 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett támogatták a bizottság felállítását, amely azt vizsgálja majd, hogy az Európai Bizottságnak miért nem sikerült felügyelnie a mérési ciklusokat és azt, hogy sem a bizottság, sem a tagállami hatóságok nem felügyelték megfelelően és hatékonyan a szabályok betartását és a manipulációs eszközök használatának egyértelmű tilalmát.
A vizsgálóbizottság azt is tanulmányozni fogja, hogy az uniós bizottságnak miért nem sikerült a valós vezetési körülményeket tükröző teszteket bevezetnie és a tagállamok miért nem alkalmaztak hatékony, arányos és elrettentő mértékű büntetést a szabályokat megszegő gyártók ellen. A vizsgálóbizottság arra is kíváncsi, hogy a tagállamok és az uniós bizottság már a botrány 2015. szeptember 18-i kirobbanását megelőzően is rendelkezett-e bizonyítékkal a manipulációs eszközök használatáról.
A botrány azzal kezdődött, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) szeptemberben megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatóak a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások. A legnagyobb európai autógyártó elismerte a csalást. Az ügy világszerte mintegy 11 millió gépjárművet érint, ezek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.
A Volkswagen konszern dízelbotrányban érintett járműveinek visszahívása Magyarországon januárban kezdődik, a márkák magyarországi importőre elsősorban szervezési, logisztikai és képzési támogatást nyújt ahhoz, hogy a márkaszervizek mielőbb elvégezhessék a szükséges módosításokat a járműveken. Magyarországon mintegy 34 ezer, az elmúlt 5-6 évben gyártott dízelüzemű járművet érint a visszahívási akció.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.