szerző:
Torontáli Zoltán
Tetszett a cikk?

Ne számítson arra, hogy mindenkihez hozzávágnak ekkora összeget.

Szerdán jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy új lakás vásárlása esetén 10 millió forintot kaphatnak a három gyereket – vagy az első, illetve második gyerek mellé harmadikat – vállaló házaspárok, ráadásul az otthonteremtést még további 10 millió forintos hitelfelvételi lehetőséggel is megfejeli a kormány. A kölcsön futamideje legfeljebb 25 év, kamata pedig legfeljebb 3 százalék lehet majd.

A részletes szabályokat egyelőre nem hozták nyilvánosságra, márpedig információink szerint most tényleg ezekben rejlik majd az ördög. Most úgy tűnik, mintha mindenki kapna 10 millió forintot, és még egyszer ennyi hitelt, aki vállalja a három (vagy harmadik) gyereket, de ez olyannyira gáláns ajánlat, hogy gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A köznyelvben csak szocpolnak hívott támogatás a legbőkezűbb időszakában is csak legfeljebb 3,5 millió forint lehívását tette lehetővé, és az is emlékezetes, hogy az élelmes lakosok, illetve vállalkozók akkoriban mennyi trükköt vetettek be az összeg legalább részbeni „magáncélra fordítására”. Ehhez képest a 10+10 millió forint irdatlan összeg, amely várhatóan nem csak a termékenységet, hanem a kreatív építési vállalkozók fantáziáját is erősen megmozgatná. Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy a három gyerekesre növekvő családok igénybe tudnák venni a személyi jövedelemadó-kedvezményt és az egyéb szociális juttatásokat, illetve hogy a háziasszony elvileg a hivatásos anya karrierjét is választhatná a legkisebb gyerek 18 éves koráig, akkor oda jutunk, hogy mindez olyan költségvetési kiáramlást, illetve bevételkiesést okozhatna, ami (az állam szempontjából) soha meg nem térülő befektetésbe torkollna.

Információink szerint ezért sokkal inkább az várható, hogy a most elhúzott mézesmadzaghoz olyan részletszabályok kapcsolódnak majd, amelyek erősen korlátozzák az igénybe vevők körét.

Bánkuti András

Rengeteg ilyen megoldás képzelhető el, és egyelőre nem tudni, hogy melyeket választják majd a szakpolitikusok, de néhány reálisnak tekinthető példán könnyű végigvezetni, hogy mire lehet számítani a rendszer élesedésekor.

Reális korlát lehet például az, ha a támogatás csak az A vagy A+ energetikai tanúsítvánnyal rendelkező új ingatlanok vásárlására érvényesíthető. Ezt egyrészt jól lehet indokolni a környezetvédelmi szempontokkal és az ország európai uniós vállalásaival, másrészt alaposan le tudja csökkenteni a pénzkiáramlást is. Az ilyen lakások ugyanis becslések szerint csak a teljes magyar ingatlanforgalom 10 százalékát képviselik, ám ennek döntő többsége használt lakás, hiszen új építések az elmúlt pár évben alig voltak. A jó energetikai mutatók elérése ugyan ma már nem nagy feladat, csakhogy az ilyen új építésű lakások négyzetméterára feltétlenül 300 ezer forint felett van, de a frekventáltabb helyeken inkább 400 ezer forint környékén. A piacon tehát jelenleg nincs ilyenből érdemi kínálat, ami pedig van, az viszonylag magas árfekvésű, amihez (három potenciális gyerekhez számított méretben) nem lesz elég a 10+10 millió forint. Az ilyen szabály nem példa nélküli, a CSOK-nál jelenleg az újépítésű ingatlanokkal szemben B szintű, a használtaknál pedig alapesetben C szintű energetikai tanúsítványt követelnek meg.

További erős szűkítés lehet például az, ha a megvásárolt lakás négyzetméter-minimumát is kikötik. Okkal várható el, hogy egy három gyermeket tervező család ne költözzön 35 négyzetméteres garzonba, ha pedig elég nagy egy főre jutó négyzetméter-követelményt állítanak be a rendszerbe, akkor megint csak a vételárat tolják feljebb, és az igénybe vevők körét csökkentik.

Az is elképzelhető, hogy csak azok a családok igényelhetik majd az összeget, akiknek a lakhatása jelenleg nem megoldott vagy nem kielégítő, vagyis az induláshoz (is) bevezetnek egy négyzetméter-kötöttséget. Ezt könnyen lehet azzal indokolni, hogy a két gyermekkel és megfelelő méretű lakással rendelkezők nagyobb ingatlanba költözését ne támogassa az állam ilyen bőkezűen. Ezzel viszont nagyon lecsökken az egy- és kétgyermekes potenciális igénybe vevők köre, hiszen a kutatásokból tudjuk, hogy ezeknek a családoknak általában többé-kevésbé megoldott a lakáshelyzete (és egyébként is alapvetően elutasítóak a harmadik gyermek vállalásával szemben).

A 10+10 milliós támogatás a várakozások szerint a gyerekkel és jól megoldott lakhatással nem rendelkező fiatal párokat célozza majd, úgy tudjuk, hogy az elképzelések szerint alapvetően őket szeretné a kormány időben megnyerni annak, hogy az életüket három gyerekkel és újépítésű lakásba költözéssel tervezzék. Ezt a célt szolgálhatja, hogy a fent említett (vagy más, hasonló) korlátozó szabályokat megpróbálják jól belőni.

A könnyen elérhető 20 millió forint mindenesetre hatalmas összeg, amelyre mindenképpen megpróbál majd rámozdulni az ingatlanfejlesztők serege. A rendszer megalkotói azért kerülnek nehéz helyzetbe, mert olyan szabályokat kellene szabniuk, hogy a támogatás a célzott rétegben könnyen lehívható legyen, de ne lehessen benne kiskapukat kihasználni. A szocpol támogatás „aranykorában” pont az volt a probléma, hogy sokan tudtak vele ügyeskedni, később viszont a szigorított szocpol érában éppen az lett a baj, hogy a visszaélések megszűnésével együtt szinte lehívhatatlan lett a támogatás. Most e kettő között kellene egyensúlyt találnia a kormánynak, mert ha kicsit is szűkre szabja a kereteket, akkor esélye sincs arra, hogy a háromgyerekes családok száma emiatt érdemben növekedjen.

* * * Lakástámogatás meglévő és vállalt gyermekek után

A lakástámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK). Az igénylők lakáscéljuk megvalósításához 600 ezer és 10 millió forint közötti összeget kaphatnak meglévő és vállalt gyermekük után. A Bankmonitor CSOK kalkulátorával a támogatási jogosultság könnyen ellenőrizhető, de azt is meg lehet tudni, hogy igényelhető-e a támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes CSOK-hitel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!