Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Sokan izgulhatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 23 ezer dolgozójából, de leginkább a piramis tetején lévőknek kell félteniük a széküket. Olyan átalakítás előtt áll a szervezet, amelyhez foghatóra legutóbb a 2010-es kormányváltás után nem sokkal volt példa, előtte pedig a 2007-es átszabás mérhető hozzá. Az első, a Gyurcsány-kormány alatti változtatás során, 2007-ben létrehozták a hét magyarországi régió adóigazgatóságát, leértékelve a megyei szintet, emiatt a hivatal sok alkalmazottjának egészen máshova kellett járnia dolgozni; többen közülük ki is léptek. A 2011 eleji átszabás során a második Orbán-kormány az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség (VP) összegyúrásából létrehozta a NAV-ot, ennek hatására több vezető is távozni kényszerült, miközben a határon átnyúló, szervezett áfacsalások felderítésére specializálódott egysége elkezdett meggyengülni.
A mostani átszervezést célzó kormányzati ötletbörze csaknem egy éve tart, ám még mindig nem lehet minden fontos részletet tudni – következtethető ki a HVG forrásainak elbeszéléseiből. Csak egy biztos: Orbánék mindenképpen átszervezik a NAV-ot, és ami még fontosabb, az adóhatóságon belüli erőviszonyokat. Ezek már azzal erőteljesen módosultak, hogy Simicska Lajos és Orbán Viktor látványos afférja miatt az egykori Fidesz-pénztárnok emberének, a tavaly őszi kitiltási botrányban érintett Vida Ildikó NAV-elnöknek mennie kellett. Ezzel gyakorlatilag megszűnt Simicska és barátja, üzlettársa, Nyerges Zsolt rálátása az adóügyekre. E duó Vidával való szoros kapcsolatát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ex-NAV-elnök a napokban felügyelőbizottsági tag lett Simicska és Nyerges agrárbirodalmának központi cégében, a Mezortban.
Közvetlenül Orbán Viktornak lehet befolyása az adóhivatalra a jövőben, miután a hozzá lojális – a mezőkövesdi futballklub elnökeként a kormányfőnek egy Puskás Ferencet és Orbánt ábrázoló festménnyel kedveskedő – Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium fideszes politikai államtitkára felel majd kormánybiztosként azért, hogy december 31-éig megtörténjen a NAV szervezeti átalakítása és az ahhoz szükséges jogszabályok előkészítése. A körvonalazódó megoldás szerint az NGM-ben létrehoznak egy adóügyi államtitkárságot, ez lesz a NAV ura, a 2007-ben létrehozott régiós igazgatóságok pedig megszűnnek.
Tállai András Lázár Jánossal. Győztek a bevételi szempontok.
Fülöp Máté
Sokatmondó az adóhatóság közvetlen minisztériumi betagozása. Különösen pikánsak az előzmények: a HVG információi szerint az is szerepet játszhat e fura megoldásban, hogy Tállai kikötötte: nem akarja áttenni a székhelyét a NAV Széchenyi utcai főhadiszállására, ehelyett az adóhivatal központi irányító egységének kell betagozódnia az államtitkárságba. Így viszont az új seprűnek nem lesz majd könnyű irányítania a szervezetet – véli az adóhatóságot belülről ismerő egyik forrásunk. Tállainak egyébként nincs nyelvvizsgája, és nyelvtudása sem ismert. Megismétlődhet tehát az az egy évvel ezelőtti jelenet, amikor az akkor regnáló Vidának tolmácsot kellett kérnie, hogy kommunikálni tudjon az amerikai nagykövetség vezetőjével.
Az igazi veszély azonban az az adófizetők számára, hogy ha az adóhivatal központi irányító egysége beolvad az NGM államtitkárságába, akkor az adózói adatbázisok sokkal közelebb kerülnek a minisztériumi vezetőkhöz – jóformán csak önmérséklet kérdése lesz, hogy elkezdik-e azokat böngészni.
A Miniszterelnökséget vezető Lázár János korábban azzal riogatott, hogy a megyei kormányhivatalok alá rendelik a NAV-ot. Ám úgy tudni, Varga világossá tette, hogy ebben az esetben nem tudja garantálni a költségvetési bevételeket. Az adóhatóság működését jól ismerő forrásaink ugyanakkor annak a Lázár által kilátásba helyezett forgatókönyvnek sem adnak sok esélyt, hogy pár ezer NAV-os talpára útilaput kötnek. Még mindig nagyon sok, 30–50 ügyet is visz egy-egy adóellenőr, az állami bevételek beszedése szempontjából kulcsfontosságú munkát végző dolgozók le vannak terhelve. Ilyen körülmények között nem engedheti meg a kormány a szervezet karcsúsítását. Személycserék persze lehetnek, és – főként a felsőbb szinteken – lesznek is.
Egy ilyen nagy átalakítás mindig azzal szokott járni, hogy mindenki hónapokig keresi a helyét, az ügyek állnak vagy lassan haladnak előre, nem tudni, kinek mi lesz a felelőssége, ki írhat alá és ki dönthet nagy horderejű ügyekben. Ugyancsak ellentmondásos kép rajzolódik ki abból, amit kormányzati vezetők igényként megfogalmaztak az újrakalibrált NAV-val szemben. Ezek szerint az adóhatóság szolgáltató jellegét akarják erősíteni – ami kétségtelenül indokolt elvárás. Ezzel magyarázzák, hogy a feddhetetlen múlttal rendelkező, „jó adózókat” érintő vizsgálatoknak 180 nap alatt véget kell érniük, függetlenül attól, hogy jut-e valamilyen megállapításra a revizor ennyi idő alatt. De egy bonyolultabb ügyet (ahol meg kell keresni a célkeresztbe került vállalkozás partnereit is, nyilatkoztatni kell őket, be kell hívni az ügyvezetőket, akik közül azok húzzák az időt, akiknek van vaj a fülük mögött) nem lehet fél év alatt lezárni, legfeljebb kényszerből.
Meglehet, az átszervezést és a NAV-on belüli hatalomátvételt próbálja majd legitimálni a kormány azzal, hogy jövőre részlegesen, 2017-ben pedig már a magánszemély adózók zöme számára az adóhivatal fogja megcsinálni a személyijövedelemadó-bevallást. Technikailag már most is fel van erre készülve a NAV – mondja egyik forrásunk –, vagyis igazából biztosra mennek Orbánék, most csak a gombhoz fogják varrni a kabátot.
