Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Több mint kétezer embert károsított meg piramisjátékkal egy csoport, amely összesen közel 9 milliárd forint kárt okozott.
Csaknem kilencmilliárd forintos kárt okozott egy ügynökhálózatot kiépítő csoport, amelynek tagjai irreális hozamokat ígérő befektetési lehetőséggel tévesztettek meg több mint kétezer sértettet. Az ügyben lezárult a nyomozás, az iratokat vádemelési javaslattal küldték meg az ügyészségnek – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pénteken a honlapján.
A gyanú szerint az 52 éves Sz.-F. Zsolt és társai – a 39 éves B. Pál, az 51 éves L. Zsolt, a 42 éves F. Boglárka, az 53 éves Cs. Viktor és az 56 éves S. Károly – 2012 novembere óta fiktív cégek képviselőiként 2170 magánembertől, illetve jogi személytől vettek át Magyarország egész területén különböző összegeket befektetési céllal. A hat budapesti lakos irreális hozamot ígérő befektetés lehetőségével üzletszerűen tévesztette meg a sértetteket, ehhez ügynöki hálózatot épített ki, valamint több más céggel partneri együttműködést kötött. Egy nagy és tőkeerős amerikai cég magyarországi képviselőinek adták ki magukat, bár semmilyen kapcsolatban nem álltak vele – írták. Hálózatuk évekig tartó működtetésével a gyanúsítottak csaknem kilencmilliárd forint kárt okoztak.
A gyanúsítottak ellen a BRFK korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya folytatott nyomozást különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás alatt több mint kétmilliárd forintot foglaltak le, valamint a bíróság különböző vagyonelemeket vett zár alá a kár megtérülése érdekében. A rendőrség a napokban lezárta a nyomozást, és az iratokat vádemelési javaslattal küldte meg a Fővárosi Főügyészségnek – közölték.
Több lap hírül adta 2014 októberében, hogy a BRFK őrizetbe vette Sz.-F. Zsoltot üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja – piramisjáték – miatt. A cikkek szerint a férfi amerikai és máltai székhelyű cégekre (Fortress és Flow Money) hivatkozva 2012-től az ország számos pontján vett át a sértettektől különböző, akár milliós összegeket.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?