Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Csak nemzetbiztonsági érdekből vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel lehet 30 évig titokban tartani a paksi atomerőmű-beruházással kapcsolatos üzleti valamint műszaki adatokat, és ez a már benyújtott adatigénylésekre is vonatkozik – ezt tartalmazza a Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat, amelyet jövő csütörtökön tárgyal az Országgyűlés.
A változás árnyalatnyi: az egy éve elfogadott jogszabály most is hivatkozik az információszabadság-törvénynek arra a két pontjára, amelyek a nemzetbiztonságot és a szellemi tulajdonjogot említik a nyilvánosságot kizáró okként. Míg azonban a mostani szöveg úgy szól, hogy a hosszan felsorolt adatfajták e pontokra „figyelemmel” nem ismerhetőek meg, az új szöveg egyértelműbben mondja ki, hogy a tilalom csak arra a körre terjed ki.
A miniszter az indoklásban maga is úgy fogalmaz, hogy a tervezet „nem jelent a hatályos szabályozáshoz képest tartalmi változást, csupán egyértelművé teszi” a szöveget. Azt nem említi, hogy javaslata hogyan függ össze az Európai Unióból és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól a titkolózás miatt érkezett bírálatokkal.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?