Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Bár a jegybank alapítványai csak állampapírba fektethették volna a rájuk bízott pénzt, hogy az elért hozamból gazdálkodjanak, mire az alapítványok befektetési szabályzatai elkészültek, az alapítványi vagyonok harmada-ötöde tulajdonképpen bármire elkölthető lett – írja a Portfolio.
Matolcsy György 2014 augusztusában a VS.hu-nak adott interjúban azt mondta, az MNB az alapítványi tőkét úgy bocsátotta a Pallas Athéné alapítványok rendelkezésére, hogy tett néhány kikötést, köztük azt, hogy az alapítványi tőkét nem, csak annak hozamát lehet az alapítványi célokra felhasználni, illetve hogy ezt a tőkét csak magyar állampapírban tarthatják.
Az MNB-alapítványok költéseinek nyilvánosságra hozatalával viszont bebizonyosodott, hogy az alapítványok vagyona ma sem csak állampapírban van, illetve nem csak a hozamot használhatták fel.
A Portfolio összesítéséből kiderül, jelenleg összesen kevesebb mint 200 milliárd forintnyi állampapírja van a hat alapítványnak, a rendelkezésre bocsátott vagyon több mint húsz százaléka pedig más eszközökben, jellemzően ingatlanokban és cégrészesedésekben.
Az alapítványok Befektetési Szabályzataiban egyébként szintén más szerepel, mint amit Matolcsy 2014-ben mondott, eszerint az alaptevékenységük ellátásához vásárolhatnak ingatlant, hosszú távú befektetésként műtárgyakat, gyakorlatilag bármilyen pénzügyi eszközt, bármilyen uniós állampapírt, befektetési jegyeket, vállalati kötvényeket, részvényeket és bankbetétekben is tarthatják az MNB-től kapott pénzt.
Bár az eredeti tervek arról szóltak, hogy csak a rendelkezésre bocsátott összeg hozamát használhatják majd fel céljaik elérésére az alapítványok, az Alapító Okiratokban az szerepel, hogy a rendelkezésükre bocsátott pénzek bizonyos részét szabadon felhasználhatják, az összes, a Pallas Athéné alapítványoknak adott 266,4 milliárd forintból 74,6 milliárd forintot.
A Portfolio arra is rámutat, hogy a hat alapítványból kettőnél március végén alacsonyabb volt a kezelt vagyon, mint amennyit eredetileg kaptak az MNB-től, összesen már mintegy 20 milliárd forintot költöttek el ilyen-olyan módon a Pallas Athéné alapítványok, az ötmillió forint alatti szerződéseket pedig nem is kötelező publikálniuk.
Mint arról beszámoltunk, az MNB-nek egyébként a devizahitelek forintosítása során keletkezett árfolyamnyereségből volt pénze az alapítványokra, hogy a pénzből ki és mennyit kapott, arról itt írtunk részletesen, illetve az e heti HVG-ben is részletesen olvashatnak erről.
