Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A magyar kormány ahogy korábban, úgy most is megegyezésre törekszik, kerülni szeretné a bírósági utat a paksi bővítés ügyében – írta közleményében a Miniszterelnökség nem sokkal az után, hogy a kormányzat Paks II. ügyét megvitatta a Budapestre látogató Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
A kabinet véleménye szerint a Paks II. beruházás nem tartalmaz állami támogatást, szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülni képes. Vagyis a két új paksi blokk hozzájárul az ellátásbiztonság megteremtéséhez, a klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez és a megfizethető áramár fenntartásához anélkül, hogy szükség lenne bármilyen garantált villamosenergia-átvételi árra vagy más állami támogatásra – írták.
A Miniszterelnökség szerint fontos hangsúlyozni, hogy a magyar kormány kész mérlegelni az Európai Bizottság elvárásait.
Ezek közül kiemelkedően fontos, hogy az új létesítményben megtermelt áramot az erőmű azonos piaci feltételek mellett értékesítse, garantálja, hogy állami szereplőknek nem biztosít versenyelőnyt, illetve az Európai Unió irányadó joga alapján Paks II. nem lehet része az MVM-nek.
A kormány mérlegelni fogja az Európai Bizottság véleményét az állami támogatás hiánya, vagy megléte tekintetében is – olvasható a közleményben.
Meggyőződésük, az uniós alapszerződések értelmében minden tagállamnak joga van arra, hogy meghatározza saját energiapolitikáját és ezen belül a villamosenergia-termelés energiamixét.
Az Országgyűlés 2009-től kezdve mindegyik parlamenti ciklusban megerősítette, hogy egyetért a jelenlegi atomenergia-termelés részarányának hosszú távú fenntartásával, hiszen így biztosítható a magyar lakosság és ipar számára az olcsó és biztonságos villamosenergia-ellátás – közölte a Miniszterelnökség.
