A NIF Zrt. tájékoztatása szerint 7 milliárd forint uniós forrás felhasználásával és itthoni társfinanszírozással valósították meg a beruházást. 5,3 kilométer utat építettek, hat műtárgyat alakítottak ki, újítottak fel, és két szintbeli vasút-közút kereszteződést váltottak ki.





Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a térség országgyűlési képviselője a pénteki átadó ünnepségen azt mondta: a mostani beruházással gyorsabb, biztonságosabb lesz közlekedés, jelentősen csökken a zajszennyezés.
Fónagy János államtitkár arról beszélt, hogy a Budapest–Esztergom vasútvonal fejlesztése szerintük meghozta az eredményét. A MÁV-Start adatai alapján az elmúlt fél évben 2011-hez, a felújítás előtti utolsó teljes menetrendi időszakhoz képest az utasforgalom felével, az eladott jegyek száma negyedével nőtt a vonalon.
Júliusban megkezdődhet az Esztergom–Budapest-vasútvonal villamosítása is, és ez hozzájárulhat ahhoz a tervhez, hogy 2020-ra szinte kizárólag korszerű, környezetkímélő, kényelmes motorvonatok közlekedjenek a budapesti elővárosi vasúti forgalomban – ígérte.
Mindez aligha nyugtatja meg a környék lakóit, akiket megfosztottak a buszos tömegközlekedés lehetőségétől. A 218-as buszjáratot, az ígéretek ellenére nem állították vissza. És, ha ez a végre megtörténik is, a környék legforgalmasabb megállóját - a Bécsi út és a Szőlővész utca sarkán - már felszámolták. Így csak fél kilóméteres gyaloglással érhetők el a BKV járatai.
Végre indulhat az esztergomi vasútvonal villamosítása