Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Skócia szén-dioxid-kibocsátás szintje 2014-ben mintegy 46 százalékkal volt alacsonyabb, mint az Európában bázisul kijelölt 1990-es szint. Oké, sok minden változott az ország gazdaságában, és az időjárás is kegyes volt sokszor, de számszerűen ez akkor is jobb eredményt jelent, mint amennyit a skótok 2020-ra vállaltak az EU felé.
| A skót 46, az nálunk mennyi? |
Magyarország az 1990-es bázisévhez viszonyítva – és az ezt követő, valóban radikális gazdasági szerkezetátalakulást követően – 2000-re 21 százalékkal, 2009-re 31 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását. Tudományos igényű munka a kérdésben legutóbb 2010-ben született, ebben az áll, hogy a 2050-es kibocsátás csökkentési célérték (vagyis az a 80 százalékos csökkentési szint, amit a fejlett ipari országok számára az Európai Unió is elfogadott) nem ad egyértelmű "útmutatást arra, hogy Magyarországnak milyen kibocsátás-csökkentési pályát kell bejárnia...". Reményi Károly az MTA folyóiratának e havi számában megjelent – részben idevágó témájú – tanulmányában azonban az olvasható, hogy miközben az uniós megállapodás most aktuálisan az, hogy a tagállamok 2020-ig kötelezően, akár kikényszeríthető módon is legalább 40 százalékkal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékkal növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát a saját energiatermelésükben, és ugyancsak 27 százalékkal javítják az energiahatékonyságukat. Reményi azt írta, hogy "a CO2-célkitűzések Magyarországon gyakorlatilag már teljesültek (...) a másik két előírás teljesítése kétséges, és gazdaságilag jelentős hátrányt okoz". |
A következő évtizedre 42 százalék elérése volt a cél – így viszont van hat év fórjuk, amire új célt kell maguk elé tűzniük. Legalábbis az illetékesek így gondolják. Roseanna Cunningham, Skócia éghajlatváltozásért felelős államtitkára a bejelentés kapcsán azt is elmondta, hogy az eredmény számukra azért nem volt meglepetés, mivel 2013-ban már 38 százalékon állt ez a mutató. De szerinte már most látható, hogy azon az úton is jó tempóban haladnak, amivel 2050-re valóban reális elvárássá tehető, hogy Skócia elérhesse a 80 százalékos szintet.
"Nem vagyunk önteltek, további lépéseket fogunk tenni és rá fogunk venni másokat is, hogy kivegyék részüket az éghajlatváltozás elleni küzdelemből" – mondta a Cleantechnica szerint Cunningham, aki azt is elmagyarázta, hogy a 2013-2014 közti drasztikus csökkenésben természetesen azt is látják, hogy nem csak az ipari kibocsátások visszafogása lehet eredményes, hanem az egység szintjén kisebb méretű, ám számszerűen tömeges lakossági is.
A szokatlanul enyhe télnek köszönhetően kevesebb fűtés is elég volt, és ez a kibocsátási szinteken is látszódott. Márpedig ezzel éppen az bizonyosodott be, hogy a kibocsátáscsökkenésben fontos szerepet játszanak a "kis egyéni akciók is" – vagyis a lakossági energiahatékonyság fontossága nem is lehet kérdéses. Azért, mert ha rendszeresen ismételhetővé válik a kisebb fűtési számla, akkor "az valóban nagy hatású lehet a klímaváltozás elleni küzdelemben" – magyarázta a szakpolitikus.
Jim Densham, aki a Stop Climate Chaos Scotland harcos aktivistája minderre megjegyezte: a hír jó, akkor is, ha az eredmény nagyrészt az országban csökkenő nehézipari tevékenységnek és a melegebb időjárásnak köszönhető. A nagy kérdés az, hogy ezt a lendületet a kormány tovább tudja-e vinni – például a közlekedésbe és az épületek energiahatékonysági projektjeinek támogatásába is. Densman szerint az ugyanis az adatokból nyilvánvaló, hogy az egyéni cselekvés sokkal fontosabb, mint azt korábban gondolták.
Cunningham megjegyezte: Skócia valószínűleg most egy keményebb 2020-as célt tűz maga elé, de ehhez további vizsgálatokra van most szükség.
