Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A kötelezettségszegési eljárást megelőző pilot fázisban van egy újabb magyar vonatkozású ügy az Európai Bizottság előtt – értesült a keddi Népszabadság.
A lap úgy tudja, azért indulhat eljárás Magyarország ellen, mert az Orbán-kormány a 2003-as paksi üzemzavarban megsérült fűtőelemeket jogsértő módon szállíthatta ki Oroszországba.
A 2003-as üzemzavart elemző, fideszes vezetésű bizottság legerősebb megállapítása, hogy "nem volt kizárható a spontán láncreakció lehetősége". Amikor a reaktortartályt tisztították, a rosszul megtervezett technológia miatt megsérültek az atomerőmű üzemanyagát tartalmazó fűtőelemek, és gőzrobbanás következett be,
radioaktív sugárzás érte a környezetet, nukleáris baleset is történhetett volna.
Emlékezetes, a megsérült üzemanyag-kazettákat csak 2013-ra sikerült olyan állapotba hozni, hogy szállíthatóak legyenek, Jávor Benedek, a PM politikusa már 2014-ben jelezte, hogy gondok lehetnek az Oroszországba történő szállítással, mert akkoriban épp eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus, az orosz fél pedig nem rendelkezett olyan akkreditációval, amely az uniós előírásoknak megfelelt volna, így brüsszeli értelmezés szerint nem tudta megfelelően feldolgozni és elhelyezni a sugárzó hulladékot. Ennek ellenére a magyar kormány 2014 nyarán vonaton kijuttatta a hulladékot Ukrajnán keresztül Oroszországba, pedig
a részlegesen kiégett fűtőanyag fegyveresek kezébe kerülve vagy egy bombatámadás esetén tömegpusztító fegyverré válhatott volna.
Jávor az ügyben panasszal fordult az Európai Bizottsághoz, amely vizsgálatot is indított. A végül Majakba jutott fűtőelemekkel az a legsúlyosabb gond, hogy a vonatkozó szerződések szerint a kiszállítás célja az újrafeldolgozás és a végső elhelyezés volt, holott az uniós jog alapján a nukleáris hulladék tulajdonosa mindig az az ország, ahol a hulladék képződött. Ezt a felelősséget csak szigorú feltételekkel lehet egy harmadik félre átruházni.
A kormány 2010-ben állapodott meg Oroszországgal a hulladék elszállításáról, és a dokumentumon szerepel az Euratom ügynökség ellenjegyzése is. A szállítás előtt, 2013-ban módosították a szerződést, de erről már nem tájékoztatták az Euratomot, így a kiszállítás az ügynökség által nem ismert és alá nem írt, tehát érvénytelen szerződés alapján történt.
Az Európai Bizottság Jávorral közölte: a kötelezettségszegési eljárást megelőző vizsgálat zajlik az ügyben, és a magyar hatóságokkal intenzív párbeszédet folytatnak a szükséges információk megszerzése érdekében. Azt brüsszeli körökben senki nem vitatja, hogy a kormány a kiszállítással uniós jogot sértett, a magyar kormánnyal leginkább arról vitáznak, hogy mi legyen a jogsértés következménye. Magyarország eközben ugyanis éppen atomerőművet készül építeni.
A 2003-ban ellenzékben lévő Fidesz lelkesen bekapcsolódott a hazai vizsgálatba, ám az arról készült jelentés elfogadását megakadályozta. A paksi atomerőmű és a tisztítást végző cég közötti szerződést azóta sem hozták nyilvánosságra. 2010 után az Orbán-kormány többször megakadályozta, hogy a felelősséggel és kártérítéssel kapcsolatos adatok megismerhetőek legyenek. A sérült reaktor leállítása és a kárelhárítás miatt az atomerőműnek több tízmilliárdos vesztesége lett, de a pontos összeg máig nem ismert.
