Brüsszel már eddig is elszántan lobbizott azért, hogy a szabályok legyenek egy kicsit kevésbé szigorúak. Az EU azzal érvel, hogy az európai óriásbankok jelentős része nem tudná teljesíteni a tőkemegfelelési mutatókat és igen komoly büntetéseket lenne kénytelen fizetni. Márpedig, mint a Deutsche Bank esete erre rámutatott: a bankok távolról sincsenek olyan kedvező helyzetben, hogy dollármilliárdokat kifizessenek.
Eddig az USA álláspontja kőkemény volt: Washingtonban azt a tanulságot vonták le a globális pénzügyi válságból, hogy szigorú szabályok nélkül újra bedőlhet az egész nemzetközi pénzügyi rendszer. Csakhogy Donald Trump a választási kampány során épp azzal érvelt: a gazdasági fellendülést akadályozza a túlságosan is sok szabály. Van, aki úgy véli: Trump egyik első dolga lesz, hogy a papírkosárba hajítsa a bázeli előírásokat. Sok bankár lenne neki ezért hálás – írja a Bloomberg gazdasági hírügynökség.
Állítólag ezért is támogatta őt szép csendben néhány pénzintézet. Ha viszont az USA kilép a bázeli ellenőrzési folyamatból, akkor az EU azonnal követni fogja ebben. Nem lesz tehát új, szigorú szabályozás a nemzetközi pénzügyekben. Ennek következtében megnövekedhet egy új globális pénzügyi válság esélye. Arról nem is beszélve, hogy az USA és Európa milyen példát mutat az egész világnak.
A kaotikus kínai pénzügyeket ezek után nehéz lenne bírálni. Pedig egy szakértő véli úgy, hogy a következő nagy pénzügyi válság a Mennyei Birodalomból jöhet. Pekingben jelenleg jól kontrollálják a káoszt, mert a jövő évi kommunista pártkongresszus előtt nem akarnak bonyodalmakat. Kína devizatartaléka viszont rövid idő alatt 1000 milliárd dollárral csökkent. Vagyis bőven vannak veszélyek a globális pénzügyekben, ahol a szabályozás ügye ugyancsak kérdésessé vált Donald Trump megválasztásával.
