Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Hat hónap alatt csaknem 4500 pénzmosás gyanújára utaló bejelentést tettek a hazai banki és más szolgáltatók a NAV-nál működő pénzmosás elleni információs irodához, 15 százalékkal többet, mint 2015 első felében - írta a Magyar Idők.
A bejelentéseket az irodánál megvizsgálták, és több esetben más hatóságoknak is adtak információkat – közölte a Magyar Idők.
A pénzmosás elleni egység mintegy 250 alkalommal a költségvetési csalásokat és más visszaéléseket vizsgáló NAV-os pénzügyi nyomozóknál kezdeményezett eljárást, és segítette a már folyamatban lévő büntetőügyeket, több mint 300 esetben a rendőrséghez, valamint az ügyészséghez fordult, majdnem 200 ügyben pedig a Terrorelhárítási Központnak és a nemzetbiztonsági szervezetnek adott át fontos információkat – tették hozzá.
Pénzmosási gyanú miatt havonta átlagosan 25 ügyleti megbízást függesztettek fel az első fél évben, az esetek kétharmadában az iroda kezdeményezte az átutalások megakasztását, máskor az adott bankok, pénzügyi szervezetek fellépése vetett gátat a tranzakciók végrehajtásának.
A különféle büntetőeljárások elindítása miatt meglehetősen nagy összeget helyezett biztonságba a hatóság, 450 millió forint mellett egymillió eurót, valamint hétszázötvenezer dollárt és ötvenezer angol fontot vontak el az érintettektől.
Mindent összevetve fél év alatt körülbelül egymilliárd forint akadt fenn a bűnüldözés hálóján – írta a lap.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.