szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kínai tőkéért valóságos verseny alakult ki a tagállamok között, ami renitens viselkedésre ösztönöz – ebben különösen a magyar és a görög kormány jár az élen – erre jutott az Európai Külkapcsolatok Tanácsa által készített elemzés.

Egyre gyanakvóbban tekint Brüsszel a kelet-közép-európai régió 16 országa és Kína közötti együttműködésre – derül ki az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) által készített elemzésből, amelyet a hétfői Magyar Nemzet mutatott be. A tanulmány arra kereste a választ, hogy vajon a régióba áramló kínai befektetések mögött tisztán üzleti érdek, vagy inkább politikai haszonszerzés áll.

2012-ben alakult meg Varsóban a 16+1 együttműködési rendszer Kína, illetve közép-kelet-európai országok részvételével. Uniós intézmények attól tartanak, hogy az együttműködés Kína "oszd meg és uralkodj" politikájának egyik végrehajtója, és az ázsiai hatalom végső soron tovább mélyíti a törésvonalakat az EU-n belül. A kínai beruházások egy része nem felel meg az uniós követelményeknek, ezáltal bizonyos EU-s intézményeket is kikezd.

A nemzetközi think tankként működő ECFR tanulmánya arra jutott, hogy Magyarország és Görögország is politikai szívességeket tesz a kínai tőkéért cserébe. A két ország kormánya hajlamos ellenállni, ha az EU Pekinggel konfrontálódna. A

kínai tőkéért valóságos verseny alakult ki a tagállamok között, ami renitens viselkedésre ösztönöz

– olvasható az elemzésben. Budapest ellen a közelmúltban azért indult újabb kötelezettségszegési eljárás, mert előre, pályáztatás nélkül megjelölte a Budapest–Belgrád-vasútvonal kivitelezésében részt vevő cégek körét – ehhez a projekthez egy kínai állami bank folyósít gigantikus hitelt.

Az EU-csatlakozás óta naponta 2,2 milliárd forint EU-s tőke érkezik Magyarországra, Kína eközben 2009 és 2014 között 787 milliárdot fektetett be itt, igaz, a beruházások többsége még nem valósult meg.

Lengyel példa

A novemberi rigai csúcson téma is volt a Budapest–Belgrád vasúti beruházás, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság közlekedési főigazgatósága is kétségeinek adott hangot. A pályáztatásban az EU-s alapelv a nyitottság, ezt akkor is szem előtt kell tartaniuk az államoknak, ha EU-n kívüli kormánnyal szerződnek. A rigai csúcson az is felvetődött, vajon megtérül-e a kínai tőkéért cserébe az EU-val való összezördülést vállaló külpolitika. Erre egy lett szakember adta meg a választ: "lehet olyan befektetés, amiért megéri kockáztatni az unióból érkező tőkét". A lett kormány azonban ennyire még nem bátor.

A térségben egyébként Varsó számít Peking hídfőállásának, miközben Washingtonnal és Brüsszellel is sikerült megőriznie jó kapcsolatait.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!