Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A hazai fagylaltpiacból egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a silány minőségű, főleg albánok gyártotta, olcsó készítmények.

"Az olasz fagylaltiskolákban az első órán megkérdezik: mi a legolcsóbb összetevője az édességnek? A válasz: a levegő. Márpedig az albán fagylaltokban levegőből van a legtöbb."

Egy lapunknak nyilatkozó cukrász jellemzi így az országszerte egyre több helyen terjedő albán fagylaltozók termékeit. Ám ha alaposabban megnézzük az átlagos fagylaltoknál 50-60-szor több habosítót tartalmazó, azonos tömeg mellett dupla térfogatú édességeket, talán még a levegő a legártalmatlanabb összetevőjük.

A receptúra alig mutat hasonlóságot a minőségi vagy kézműves termékekkel.

Amíg egy ilyen eperfagyiban 40 százalékot tesz ki a gyümölcs, de még egy átlagos cukrászdáéban is 20-30 százalékot, az albánoknál mindössze 1-2 százalék a gyümölcstartalom, és az is pasztából kerül bele.

A magyar konkurensek szerint a szakmában az is nyílt titok, hogy a felhasznált sűrítmények nem Olaszországból érkeznek, hanem többnyire a Balkánról, sokszor semmibe véve a nyomonkövethetőségre vagy az adalék anyagok használatára vonatkozó előírásokat. Viszont az olasz termékek árának a harmadáért.

Egy kiló fagylalt 300-ból kijön

Az olcsóság persze nem csak itt érhető tetten: a zsíros tej helyett sovány tejpor vagy még annál is olcsóbb savópor kerül a fagylaltba, a zsiradékként használt vaj, tejszín helyett a harmad-negyed áron elérhető kókuszzsír vagy pálmaolaj (pedig az utóbbi használatát, magas transzzsírsavtartalma miatt, rendelet korlátozza). Egy kiló fagylalt így 300 forintból kijön – a magyar cukrászdákban az anyagköltség 800-1000 forint, de egyes drága alapanyagok esetén elérheti az 1500-at is.

Képünk illusztráció
©

A silány minőség azonban nem is a legnagyobb probléma. A HVG-nek többen beszéltek arról, hogy ezeknél a cégeknél a megmaradt fagylaltot kiolvasztják, és belekeverik a másnapi adagba – ez pedig már egészségügyi kockázatokat rejt.

Amíg az albánok jóval olcsóbban árulják a fagylaltot, és a 7–10 dekás gombócért csak 160–200 forintot kérnek, addig meg fogják találni az árérzékeny fogyasztókat – mondja Selmeczi László, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének ügyvezetője. Ez pedig súlyosan ronthatja a 3-4 ezer, jobbára mikro- és kisvállalkozások által működtetett cukrászda piaci esélyeit.

A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) mindenesetre rendszeresen vizsgálja a fagylaltozókat. A nyári szezonális ellenőrzés első hónapjában 236 cukrászdában, fagylaltozóban jártak, ezek közül 9 helyen volt szükség hatósági beavatkozásra – összegzi a hivatal. A leggyakoribb hiányosságok a személyi higiénével kapcsolatosak, de a 86, elsősorban gyümölcsfagylalthoz használt színezék megvizsgálásakor magas arányban, 23 fagylaltnál mutatták ki a rákkeltő, emiatt az élelmiszeriparban jórészt tiltott azofesték jelenlétét. Most azt igyekeznek tisztázni, hogy a fagylalthoz felhasznált félkész alapanyagok gyártói vagy a fagylaltok előállítói hibáztak-e – válaszolta a Nébih.

A silány minőséget nehezen lehet számonkérni az albánoktól, de a cukrászoktól is. Amíg a kézműves fagylaltoknál pontosan meghatározzák, mit szabad tartalmaznia a terméknek és mit nem, általánosságban nincsenek a fagylaltra vonatkozó minőségi elvárások az Élelmiszerkönyvben. Néhány évtizeddel ezelőtt ez másképp volt, és a cukrász-ipartestület most is arra törekszik, hogy változtasson a helyzeten.

Itt a Nébih listája a húsz legjobb balatoni fagyizóról

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Balatonon tesztelte a húsz legjobbnak tartott fagyizót. Külön odafigyeltek a csoki-, vanília- és eperfagyira is, itt a lista a legjobbakról!

A pékek előrébb járnak

Az albán konkurencia miatt már évek óta szenvedő pékek valamivel előrébb járnak: az ősztől szigorodik az Élelmiszerkönyv péksüteményekre vonatkozó része, és a Pékszövetség a napokban azt is jelezte, hogy védjegyet vezetnek be az igazolhatóan magyar termékekre.

Ám kérdés, ez elég lesz-e ahhoz, hogy visszaverje az albánok nyomulását, akik egy alig legális üzleti modellt is meghonosítottak Magyarországon. A többnyire Koszovóból – vagy Jugoszlávia más utódállamaiból – származó albán vagy délszláv vállalkozók már a kétezres évek közepén megjelentek, előbb a déli megyékben, később országszerte. A fagylaltozók ezt néhány év késéssel, de hasonló útvonalon követték.

A pékek panaszai is szinte szóról szóra megegyeznek a cukrászokéval. A silány alapanyagokból, sokszor az Európai Unióban nem is engedélyezett adalék anyagokkal készült – és hasonlóan „felfújt” – termékeket előállító pékségek tulajdonosai a gyanú szerint az adó- és járulékfizetést sem veszik komolyan, sőt aktív szereplői lehetnek az élelmiszer-kereskedelemben elterjedt áfacsalási folyamatoknak. Hazai versenytársaik szerint az adóellenőrök dolgát nemcsak a nyelvismeret hiánya nehezíti, hanem az is, hogy ezek a vállalkozások sűrűn változtatnak nevet, gyakran cserélődnek a munkavállalóik, és az is bevett szokásuk, hogy az érdemi munkavégzés éjszaka zajlik, amikor nem jellemző az ellenőrzés.

Néhány évvel ezelőtt a NAV bezáratott egy pékségláncot meg nem fizetett adó és járulékok, be nem jelentett munkavállalók, illetve bizonytalan eredetű (például számlával nem igazolt) árukészlet miatt, ám a vállalkozók újabb cég alapításával próbálkoztak – többnyire rokonaikkal, ugyanazon a címen.

A cégek hálója átláthatatlan – bár ugyanazok a vezetéknevek és a budapesti cégeknél ugyanaz a József körúti cím gyakorta bukkan fel a cégadatbázisban, ahol egyébként nem találtunk 2013 vége előtt alapított, még ma is működő albán pékséget (egészen pontosan pékáru gyártásával és vendéglátással foglalkozó társaságot). A működő cégek többnyire már az első évtől veszteségesek, árbevételük jellemzően néhány tízmillió forint – a valós forgalom szakértők szerint csak a szezonális fagylalt esetében ennek a többszöröse lehet.

A működő albán pékségek számát már ötszázra teszik – ez az összes magyarországi pékség nagyjából harmada. Az albán fagylaltozók számával kapcsolatban Selmeczi nem bocsátkozott becslésekbe, ám az jól látható, hogy a két üzlettípus között átfedés van. Olyannyira, hogy a fagylaltot gyakorta a péküzlet mellett vagy éppenséggel az egyik ajtórésben elhelyezett pultban árulják. Sokszor még a cégér is hiányzik, legfeljebb a járdára pakolt papírmasé fagylalt hirdeti az üzletet, rajta az idén nyáron mindent vivő felirattal: „Hajrá magyarok!”

Albán pékek, bukta van?

Bár hivatalosan senki sem közölte, általánosnak tűnik a vélekedés, hogy albán sütőipari érdekeltségeknél razziázott az adóhatóság. A szóban forgó üzleti kör az utóbbi években nagy erőkkel foglalt pozíciókat az ágazatban, ugyanakkor kifejezetten rejtőzködően működik. Konkurenseik szerint a szakmai és jogszabályi előírásokat semmibe véve jelentős versenyelőnyre tesznek szert, de az is igaz, az adócsalás nem csak rájuk jellemző, hanem az egész szektorban elterjedt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nagy durranásra készülhet napokon belül az Apple

Nagy durranásra készülhet napokon belül az Apple

"Limitált, mint a Feleségem" - posztolta Schobert Norbi a méregdrága Mercedes sportkocsiról

"Limitált, mint a Feleségem" - posztolta Schobert Norbi a méregdrága Mercedes sportkocsiról

Mindenük megvan, de szavuk nincs – ezt érzik a volt NDK-sok a falomlás 30. évfordulóján

Mindenük megvan, de szavuk nincs – ezt érzik a volt NDK-sok a falomlás 30. évfordulóján

Párbeszéd a sintó vallással - kedden lesz Naruhito koronázási ceremóniája

Párbeszéd a sintó vallással - kedden lesz Naruhito koronázási ceremóniája

Gyurcsány: csak becsületes politikus tudja szolgálni a hazát

Gyurcsány: csak becsületes politikus tudja szolgálni a hazát

Az én hetem: Péterfy Gergely és a kipcsak dácsák remetéje

Az én hetem: Péterfy Gergely és a kipcsak dácsák remetéje